Halhatatlanság
A nyelvek kihalnak, de a matematikai gondolatok nem. A "halhatatlanság" ostoba szónak tűnhet, de bármit jelentsen is, elérésére valószínűleg egy matematikusnak van a legtöbb esélye.
Annyi szép és veszélyes dolgot lehet csinálni, ha az ember tudja, hogy az élet véges, hogy úgyis véget ér ma, holnap, vagy a statisztikai középérték megvalósulásként. (...) A halhatatlanság óvatossá teszi az embert. Lábujjhegyen kezd közlekedni az életben, a végén már nem is érinti a talajt.
Nem könnyű a halál tudatával élni, de még nehezebb lenne hinni a halhatatlanságban, aztán rájönni, hogy tévedtünk.
Az élet rövid, de az ember ujraéli a gyermekeiben. A természet alkotója ezt a halhatatlanságot engedélyezte az embereknek.
A halhatatlanságot keressük, de a maguk perverz módján ugyanezt teszik a rákos sejtek is.
A földi lét számtalan nagy szót ismer. A léleknek is megvan a maga nagy szava: halhatatlanság.
Nem hiszek az egyén halhatatlanságában, és az etikát kizárólag emberi ügynek tartom, ami fölött nem áll emberfeletti hatalom.
Nem hiszek semelyik vallásban sem. Semmi közöm a halhatatlansághoz: elég nyomorultak vagyunk ebben az életben is, mindenféle más életen való abszurd spekuláció nélkül is.
Akinek megadatott a képesség az alkotásra, annak megadatott a képesség a halhatatlanságra.