Betegség
A betegség nem derült égből a villámcsapás! Megelőzi nagyon sok egészséghanyatlás. És nagyon sok figyelmen kívül hagyott jel, mert majd csak a durva jeleknek hiszünk. De előtte már jelek sokasága figyelmeztet arra, hogy gáz van. Például nem vagyunk már annyira boldogok...
Mennyi mindenre képes egy betegség! Mennyi mindent képes kihozni egy emberből! De miért kell ahhoz betegnek lennie, vagy beteggé tennie magát egy embernek, hogy az változtatásra kényszerítse? Miért kellenek ennyire súlyos élethelyzetek?
Küzdeni kell az ellen, hogy a beteget csupán egy beteg mellnek, májnak vagy vesének nézzék, s nem elsősorban gondolkodó embernek, aki tud és akar dönteni a sorsáról. Ha valamit elhallgatnak előlem, akkor nem adják meg az esélyt arra, hogy jól döntsek. A döntés persze nemcsak lehetőség, hanem felelősség is, de ezt senki sem háríthatja át másra.
Egy fenyegető diagnózis lemezteleníti a dolgokat, s mindent kíméletlenül őszintébbé tesz, miatta muszáj szembenézni korábban félresöpört, elhallgatott, elhanyagolt problémákkal, konfliktusokkal.
A skizofrénia rémálma az, hogy nem tudjuk, mi a valóság. Képzelje el, hogy hirtelen megtudja, hogy az ön számára legfontosabb emberek, helyek, pillanatok, nem eltűntek vagy meghaltak, hanem rosszabb. Sosem voltak.
A betegség, sajnos, a legtöbb betegnek, gyereknek és felnőttnek egyaránt, nemcsak fizikai mozgásterét, hanem akaratát is korlátozza.
A betegség az egyenlőség legeredményesebb harcosa. Mit sem számít se gazdagság, se életkor, se testsúly, se vallás, a beteg az beteg.
Mindenki a maga sajátos módján beteg, s ezért egyéni gyógymódot igényel. Ez az oka annak, hogy a meseterápiában nem a betegségére keresünk mesét, hanem a betegséget kísérő lelkiállapotra.
Bár minden betegség más, és minden beteg másképp reagál egy adott betegségre, a betegségeknek van egy közös vonásuk: az egyensúlyi helyzetben beállt kedvezőtlen változás. Ez megtörténhet testi és lelki szinten egyaránt.
Légy türelmes magaddal! A gyógyulás nem rövidtávfutás, hanem maraton; nem egy hatalmas ugrás, hanem kis lépések sorozata.
A napsütés (...) mindenkit újratölt, mint egy égi akkumulátor, ami a legzárkózottabb beteg arcára is mosolyt csal és aktívabbá teszi, mint zárt környezetben.
A test belső részei és a külvilág közti minden kapcsolat utat nyithat a kórokozóknak, vagyis nem csekély fertőzésveszélyt jelent. A kórokozóknak nem szabad bejutniuk, ezért ha csak lehet, a kapukat zárva kell tartanunk.
Facebook
Pinterest