Idézetek a társadalomról
A fegyelemnek belülről kell jönnie... belső fegyelem kell egy embernek ahhoz, hogy ép maradjon lelkileg, de ha nincs belső fegyelem, a külső is jobb, mint a semmi. És akármilyen paradoxul hangzik, a diktatúra megfegyelmezi az embereket, mert félnek, rettegnek. Megtanulják a nyelv fegyelmét, a beszéd fegyelmét, hogy nem mondhatnak bármit, bármikor, bárki előtt, tehát kialakul egy belső kontrollja a beszédnek.
A kultúra egyformává tett bennünket: senki sem igazán fekete vagy fehér vagy gazdag többé. Ugyanarra vágyunk. Egyénenként jelentéktelenek vagyunk.
Mindannyian bevándorlók és forradalmárok leszármazottjai vagyunk.
Uszodába járni felelősségteljes dolog. Ha kifizetted a jegyed, egyenlők a jogaid, de a kötelességeid is. Nem viheted haza a törülközőt, nem vizelhetsz a medencébe, sőt illik lezuhanyozni, mielőtt belelépsz. Muszáj e szabályokat betartanod, mert olyan uszodában lenni, mintha az Úr színe előtt állnál mezítelen. Nem véletlenül kerülik újabban a politikusok.
Ha nem szarik a paraszt, nem eszik az úr, ez mindig is így volt. Megnyomorítják a gazdákat.
A kőbalta felfedezése óta az ember még nem hozott létre olyan eszközt, amelyet csak békés célokra lehetne felhasználni.
Az, ami az egyes emberekkel történik, mindenkire hatással van.
Adni a magabiztost, a tévedhetetlent, a győztest és a feddhetetlent, jól ismert viselkedésforma, sokszor és sokaktól látott magatartás. Az ellenkezőjére, az előítéletmentes, őszinte elfogadásra mennyivel kevesebb példánk van! Nem a karitatív jellegű, a szervezett eseményekre és cselekvésformákra gondolok, mint mondjuk a népkonyhák működtetése, vagy a karácsonyi szeretetszolgálat, hanem a tragédiákat megelőzni kívánó, spontán emberi gesztusokra.
Őszinték sokféleképpen lehetünk. Analitikusan tiszta, hiteles őszinteséget viszont jószerével csak egyfélét ismerünk: az egészen kicsi gyermek és a vele egy sorba taszított elesettek, kiszolgáltatottak - a különféle kisebbségeink - elfogadásért könyörgő, könnyes-dühödt szenvedelmeit.
Amikor kívül állsz valamin, és a része akarsz lenni, van egy hallgatólagos egyezség, hogy mindennek, ami belül van, több értéke van.
A benne uralkodó családmodell meghatározza egy ország államformáját. Ahol az apa élet-halál ura, ott előbb-utóbb megjelennek az autokratikus tendenciák a politika szférájában is.
Tudod, a rendszer addig áll, amíg mindenki hisz benne. Leginkább attól félnek, hogy az emberek elkezdenek gondolkodni.
A mesterséges intelligencia bármiféle fejlődésénél sokkal félelmetesebb az, hogy időről időre olyan természetes intelligenciákat ültetünk a saját fejünkre, amelyek lopnak, csalnak, átvernek. Méghozzá ezt demokratikus választások útján tesszük, saját jószántunkból. Talán ezért érdemes mégiscsak foglalkoznunk azzal, hogy mi történhet, ha a mesterséges intelligenciákról kiderül, hogy valójában ártanak nekünk, rossz szándékúak, ellenünk dolgoznak. (...) Valójában klasszikus politikai filozófiai fogalmakról, a fékekről és ellensúlyokról beszélek; csak így talán jobban érthető, miért kell a hatalmat, a legjobb indulatú, legintelligensebb hatalmat is keményen korlátozni, még akkor is, ha nem mesterséges, hanem természetes intelligenciák gyakorolják.
Egyetlen gonosz és hatalmas ember elegendő ahhoz, hogy százezer más ember sírjon, nyögjön és átkozza az életét.
A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg. Nem őrizni kell, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!