Idézetek a társadalomról
Aki prédaként viselkedik, azt le is vadásszák.
Mikor az ember szerencsétlenségre jut, akkor senki sem akarja megismerni.
Az állatoknál a csordát mindig a legtapasztaltabb vezeti, az emberek ezt csak elvétve tűrik el.
Balsorsban eltűnnek a jó barátok; a szerencsétlenséget mindenki elítéli, hogy okot találjon távol maradhatni tőle.
Hogyha az egész világ néma, akár egyetlen hang is erőteljessé válik.
A városok olyanok, mint az emberek, mindegyiknek más a személyisége, mást nyújt, és más a viszonyod velük aszerint, hogy milyen célból vagy ott.
Semmiféle civilizációtörténet nem létezik gazdaság nélkül. Nem lehet a civilizációt e fontos tényező nélkül vizsgálni, annak is megvannak a maga törvényei, amelyek szintén beépülnek a világ felépítésének törvényébe. Enélkül nem megy semmi.
Ha egyszer sok ember egy egész nép hosszú ideje hisz valamiben és csinál valamit - biztosak lehetünk benne, hogy kárt ez nem okoz, feltételezni lehet, hogy ez így normális, és így kell lennie.
Ügyeljen mindig a környezetére! A fa sem él meg a sivatagban, víz kell neki, a víz az élet! Ügyeljen mindig arra, hogy magafajtákkal érintkezzen, és ne a kisszerű emberekkel, az alacsony szellemekkel, mert azok csak megnyomorítják!
Olyan korban élünk, hogy az embernek legalább ugyanannyira muszáj pragmatikusnak lennie, amennyire megengedheti magának, hogy romantikus legyen.
Iratok nélkül élni annyi, mint állatként élni.
A jóléti állam talán a legnagyobb önzetlen rendszer, amit az állatvilág valaha is ismert.
A környezet (...) a szingliség felé tolja az embereket: ez egy gazdasági érdek. Minél több a szingli, annál több mosógép és autó fogy.
Akkor lesz valamiből nagy dolog, ha mindenki a saját igazságát hozza, egymásból építkezünk, megbeszéljük, és kialakul végül.
Ahhoz, hogy az ember valami egész újat meglásson, ahhoz egész másképp kell gondolkodni. És ha az ember másképp gondolkodik, azt mondják, hogy bolond.