Nora Roberts

A szerelem nem börtön. Senkinek. És ha ő másként érez, akkor nem érdemel meg téged.

Ismerd meg az ellenségedet (...). A tudás nem csak védekezés. A tudás hatalom.

Aki azt állítja, hogy a pénz nem számít, annak még soha nem kellett a párnák közé esett aprót keresgélnie.

Elveszíteni valakit szörnyű (...). De látni, ahogy a szeretted elfogy lassan, mint a gyertyaszál, lehetetlen elviselni azt a kínt.

Ha Isten nem csókra teremtette volna a nők száját, nem tette volna ennyire könnyen hozzáférhetővé.

Ha már ajándékot ad valakinek az ember, időt kell rá szánnia, hogy szép is legyen.

Mindnyájan bűbáosak vagyunk, de van, aki tudja, és van, aki nem.

Ami elmúlt, ami van és ami lesz, bele van szőve az élet szőnyegébe. A szépségben ott a romlás, a tudásban a tudatlanság, és a bátorságban a gyávaság. Mindegyikük kevesebb lenne a párja nélkül.

Ha egy szívet nem lehet összetörni, akkor azzal a szívvel nem is érdemes foglalkozni.

Amikor elfogadod, amit már amúgy is tudsz, a többi jön magától.

De nem akarta mohó kortyokkal kiüríteni az élvezet poharát, amikor lassan is szürcsölgethette.

Az utat járva rá kell jönnie, hogy nincsenek könnyű válaszok, és hogy a szenvedés magában hordozza a díjat. Hogy a szerelem, az a fajta, amelyik valóban számít, a díj megéri az árát, amelyet fizet érte.