Nora Roberts

Mi határozzuk meg a sorsunkat, a döntéseinkkel és a cselekedeteinkkel.

Néha az a legjobb, ha hagyjuk a dolgokat történni.

A veszélyérzet a vonzerő része.

Nem is (...) olyan szörnyű nehéz nyerni (...). De annál nagyobb dolog megtartani a nyereményt.

Ha ennyire a ruhád fölött hordod a szívedet, valaki egyszer még összetöri.

Együtt (...). Túl gyakran használják az emberek ezt a szót, a végén legtöbbször mégsem marad belőle semmi.

Sok olyan dolog van, amelyek nélkül hosszan elvan az ember, és észre sem veszi, hogy tulajdonképpen már hiányoznak neki.

Sokáig tart megfőzni a legegyszerűbb ételt is, ha az ember figyelmét folyton eltereli a beszélgetés, az össze-összevillanó pillantások, a csábító érintések. És sokáig tart elfogyasztani az ételt is, ha az ember közben lassan beleszeret a vele szemben ülő férfiba.

A régi barátok az életünk alapja, amelyre építkezhetünk.

Én tudom, hogy mit akarok. Téged akarlak. Azt akarom, hogy boldog légy. Azt akarom, hogy boldog légy itt, velem.

Nem bírod elviselni, ha rést ütnek a falon, amelyet gondosan magad köré vontál... már a gondolat is megrémiszt, hogy érezhetsz irántam valamit. Nem én gyötörlek téged, hanem valami más. Hogy mi, azt én nem tudhatom, te viszont igen. (...) Ezt a csatát önmagaddal kell megvívnod.