Jorge Bucay

A változtatás erőltetése visszafogja a változást. Ezzel szemben az elfogadással szabad utat nyitok a változás előtt anélkül, hogy döntenék felőle.

Megnyílni, és bízni benne, hogy a másik olyannak fogad el, amilyen vagyok - ez a szeretethez vezető út.

Szeretni annyi, mint megnyílni a valóság előtt.

Ha szeretek, tudom, mire van igénye a másiknak, örülök, ha jól érzi magát, méghozzá függetlenül attól, hogy mellettem van-e vagy sem.

Éppen a szerelem mulandósága a mindent elsöprő érv amellett, hogy teljes odaadással éljük meg!

A többség nem azzal foglalkozik, hogy ő maga szeret-e vagy sem. Csak az érdekli, hogy őt szeretik-e.

Ne várjuk se magunktól, se párunktól, hogy mindig ugyanaz maradjon, hanem fogadjuk el, hogy társunk bármelyik pillanatban meglephet minket, sőt mi magunk is meglephetjük magunkat azzal, hogy meg tudunk változni.

Élhetőbb lesz az élet, ha a hullámlovas filozófiáját követjük: a hullámok jelölik ki az utat, és nem az én elképzelésem, hogy hová akarok megérkezni. Jobb úgy rátalálni az útra, hogy menet közben vesszük észre a köveket.

A párkapcsolat tükör, amelyben önmagam elutasított részeit látom.

Sosem lesz képes megtartani egy párkapcsolatot, ha nem küzdi le azt a beteges félelmét, hogy magára hagyják.

Ha nem mutatom meg magam, nem tudnak szeretni.

Senkit sem gyűlölünk úgy, mint azt, akit szeretünk vagy szerettünk.