John Vermeulen
Ha valakit nem tisztelsz, az nem találhat utat a lelkedhez. És bár úgy rossz, mint jó tettekkel is ki lehet vívni a tiszteletet, álszentséggel és képmutatással soha - az csak megvetést érdemel.
Egyedül azok szeghetik meg büntetlenül a törvényt, akik megalkották.
Az egész élet csupa szörnyűség; ölünk, hogy életben maradjunk, kiéljük buja vágyainkat, hogy sokasodjunk, leigázunk másokat, hogy hatalmunk legyen, gúnyolódunk, hogy kinevethessünk másokat, rabolunk, hogy meggazdagodjunk. Minél harsányabban hirdeti valaki önnön bűntelenségét, annál biztosabb, hogy az ellenkezője igaz.
Az emberek és viselkedésük sokszor sajnos csak gúnyolódásra adnak okot. És ez jól is van így, hisz ez teszi az életet elviselhetővé. Aki mindent komolyan vesz, előbb-utóbb belepusztul a keserűségbe.
Így szokott ez lenni az ismeretlen dolgokkal, megrémítik az embereket. Főként, ha ezek az ismeretlen dolgok halványan azokra a rémképekre emlékeztetnek, amelyek önnön kárhozott elméjük legsötétebb zugaiba fészkelték be magukat.
Az egyháznak sok hosszú évszázada volt rá, hogy olyan szabályokat eszeljen ki, amelyek boldogtalanná tesznek minket, ezt igazán tökélyre fejlesztették.
Ha távol tartod magad a politikától, az is egyfajta politika (...). A rosszallásodat mindenesetre kimutatod vele.
Nem lesz vége a világnak, ha nem élnek benne többé emberek (...). Inkább azt mondanám, ellenkezőleg. Nagyon is jót tenne a világnak.
Egyedül az álmok világában lehetünk teljesen szabadok.
Csak azok érinthetik meg a szívedet és bánthatnak meg, akik jelentenek neked valamit (...). Következésképp sérthetetlen, aki nem törődik senkivel. Akár egy halott.
Nem a mester hivatott rá, hogy megítélje művei nagyságát.
Ó, hát a természet lehetőségei majdhogynem korlátlanok. Őszinte meggyőződésem, hogy nem tud olyan őrültséget kigondolni az ember, ami valaha valahol nem létezett már, vagy nem létezik, vagy nem fog létezni.
Akinek kicsit jobban megy a sora, annak mindig fel kell készülnie a legrosszabbra. Mert a legtöbb ember alapvetően gonosz és irigy.