Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko

Köszönd meg, ha fájdalmak facsarnak: szenvedésed is hasznodra volt. Mondd: "köszönöm", a legárvább sorsnak, hiszen az is ember sorsa volt.

Semmi nem tudja úgy összehozni az embereket, mint a tábortűz.

A szégyen és a félelem között óriási a szakadék. A szégyen gondolkodni tanít, a félelem leszoktat róla.

Talpnyalókat nyeregbe törni unalmas dolog. Egy gondolkodó embert nem könnyű, viszont annál élvezetesebb.

Az emberek lelkét kirabolni - rosszabb a véres balhéknál is.

A nyájas szavaktól félj, madárkám, ne a durváktól. A nyájas szavak becsapnak, meggyengítik az ember életrevalóságát, a durva szavak viszont, még ha túlzásba mennek is, megedzik. A nyájas szavak után veszedelmes dolog az utcára lépni: a legapróbb durvaság rémületbe ejt, a durvaság után viszont a nyájas szavaktól se kell félni: már nem tudnak becsapni.

A közönyösök bizonyára boldogtalanok, mert nem szeretnek senkit.

Az olyasféle önáltatás, hogy a háború elkerülhetetlen szükségszerűség, nem más, mint gyáva menekülés saját bűneinktől.

Az életért folytatott küzdelem az ember ösztöneiben van. Az ember harcol önmagáért, így van ez ősidőktől fogva, és így lesz mindig. Az, aki elejtett egy mamutot, a bőr és a hús egy részét odaadta azoknak, akik nem tudták elejteni a mamutot. Ezek azzal fizettek a gyengeségükért, hogy dolgoztak az erősebbre. Csak az erős egyéniségek és az erős népek képesek életben maradni. A háború ugyanaz, mint a konkurenciaharc, csak éppen fegyverrel vívják. Akármennyit szavalunk is a békéről, háború mindig lesz, amíg ember lesz a földön.

A levegő, ezrek lélegzetének keveréke, akiknek egyike te vagy.

A történelem tanulmányozása: az emberiség önmagának szóló figyelmeztetése.

A háború elrekeszti a jóságot meg a műveltséget.

Mindazt, ami bennünk van, gyerekkorunkban ültették el bennünk.

Az igazi értelmiségi sose játszik a néppel, sose törleszkedik hozzá. Komolyan beszél a néppel, mint tulajdon magával, mivelhogy ő maga is a nép.

Az ivás sok mindent felhoz, ami a lélek mélyén lapul. (...) Ami a józannak a fejében, az a részegnek a nyelvén.