Émile Ajar

Ha az ember sokat álmodik, gyorsabban nő.

Minél kevesebbje van az embernek, annál több mindenben akar hinni.

Egy gyerek, az mindig egy másik gyereket juttat az ember eszébe.

A gyerekekben nincs könyörület.

Hiába fogadkozik a szegény ember, Isten kezében van a radírgumi.

Az emberek mindig rendesebbek a kutyákhoz, mint az emberi személyekhez, akiket tilos fájdalom nélkül meghalasztani.

A jó dolgok még jobban ízlenek, amikor az embernek nincs lelkiereje. Már sokszor megfigyeltem. Ha az ember a legszívesebben megdöglene, akkor a csokoládé a mindennaposnál is finomabb.

Az élet lehet nagyon szép, de azt még nem találták fel, és addig élni kell.

Az emberhez egy bizonyos korban már egyre ritkábban járnak, kivéve, ha gyerekei vannak, és a természet törvényei kényszerítik őket.

Az öregek pont annyit érnek, mint bárki más, még ha összemennek is. Ugyanúgy éreznek, mint maguk, vagy én, és néha jobban szenvednek tőle, mint mi, mert már nem tudnak megállni a saját lábukon. De megtámadja őket a természet, ami szemét egy alak lehet, és takarékon sütögeti őket. Nálunk ez még rohadtabb, mint a természetben, mivel akkor is tilos elküretelni az öregeket, amikor a természet fojtogatja őket, hogy már a szemük is kiguvad bele.

A fiataloknak törzsre van szükségük, mert anélkül egyetlen csepp lesznek az óceánban, és ettől begolyóznak.

Én úgy gondolom, hogy ha az ember valaki nagyon rondával él együtt, a végén már a rondaságáért is szereti. Én úgy gondolom, hogy az igazi rondaságok szenvednek igazán szükségben, és ezért náluk van az embernek a legtöbb esélye.

A halál fontosságot ad egy embernek, amikor közeleg, és akkor jobban tisztelik.

Az élet, az egy olyan izé, ami nem való mindenkinek.

Pofázhat az ember, mindig van mit tanulnia.