Idézetek a veszteségről
Meglehet, nem is olyan értékes az én időm, de tény és való: rettenetesen szenvedek, valahányszor úgy látom, hiába vesztegettem.
Néha az, amit nem teszünk meg, többet számít, mint amit megteszünk.
Minden változásnak, még a legvágyottabbnak is megvan a maga szomorúsága, mert amit hátrahagyunk, az önmagunk egy része. Meg kell halnunk az egyik életünkben, hogy újat kezdhessünk.
Amink nincs, és sose volt, az nem hiányzik - de rettenetesen nehéz később lemondani olyasmiről, amit már megszoktunk.
Nincs mitől félned. Csak azt veszítheted el, amit el kell veszítened. És jobb, ha minél előbb megszabadulsz tőle, mert minél tovább marad, annál erősebbé válik.
Csak azt vesztheted el, ami sosem volt a tied.
A lelkem oly kihalt, üres, mint éjjel a tükör.
Sose harcolj a sorsod ellen, mert azt veszítheted el, aki neked a legdrágább.
Az elveszett idő nem tér vissza.
Abban a pillanatban, amikor a szeretet elkezd mérni és súlyozni, nyomban eltűnik, és csak keserű emlék marad utána.
A boldogság elengedhetetlen része, hogy nélkülözzünk bizonyos dolgokat, melyeket akarunk.
Járunk szerte a világban, kutatunk az álmaink és eszményeink után. Gyakran elérhetetlen helyekre suvasztunk el olyan dolgokat, amelyek már csak egy karnyújtásnyira vannak tőlünk.
A jó harcos a vereséget is elismeri. Nem marad közömbös iránta, de győzelemnek sem próbálja feltüntetni.
Mindig barátra vágytam. Kerestem valakit, aki szeret, és együtt érez velem. És lám, e néptelen tengeren megtaláltam, de sajnos csak addig, míg értékét fölismertem, s mindjárt el is veszítem őt.
Mindent szabad, kivéve egyet: megszakítani a szeretet megnyilvánulását.