Idézetek a szülőről
A régebbi apa egy sokkal jobban kategorizálható apa, konkrét szerepekkel. Mondhatjuk úgy, hogy akkoriban sokkal kevésbé voltak fluidak a szerepek. A kenyérkereső apa és a gyereknevelő anya egyértelműbb elvárásokat fogalmazott meg. Mostanában pedig bekerülőben van ebbe a régimódi gondolkodásba az, hogy a két szülőnek közösen kellene vállalnia a terheket - ez már alapból káoszt okozhat egy emberben. Egyszerűen nem épült még ki a rendszer arra, hogy akár az édesanyák, akár az édesapák egyszerre tudják kezelni a sztereotipikus és a 21. század diktálta szerepeiket is.
Az a szó, hogy "édesanyám": ez az Isten neve a gyermekek szívében és ajkán.
Európa, Japán, Oroszország és Kína mind demográfiai összeomlás előtt állnak. És úgy fest, hogy jellemzően a gazdagabbakat érinti mindez - vagyis a vagyon, az iskolázottság és a vallástalanság egyaránt szerepet játszanak az alacsony születési ráta alakulásában. Mindhárom tényező alacsony születési rátákkal korrelál. Nem azt mondom, hogy csak az okos embereknek kellene gyereket vállalniuk. Csak arra utalok, hogy az okos embereknek is kellene gyereket vállalniuk. Legalább fenn kellene tartaniuk az egyedszámukat - legalább elérni a csoport reprodukciós szintjéhez szükséges rátát. És az a helyzet, hogy úgy veszem észre, sok rendkívül okos nőnek pontosan nulla vagy egy gyereke van. Ez pedig, azt hiszem, nem túl jó így.
Az ebéd utáni alvás hossza nem függvénye semmilyen tényezőnek. Sem az elfogyasztott ebéd mennyisége, sem a gyerek aktuális idegállapota nem befolyásolja. Az ebéd utáni alvás időtartamát véletlenszám-generátor dobja ki a fél órától két és fél óráig terjedő tartományban.
A játszótéren összebarátkozó gyerekek általában örömmel veszik, ha a szüleik is jó viszonyba kerülnek egymással.
Amikor az emberből szülő lesz, megtanulja, hogy a szeretetben több félelem lakozhat, mint valaha is képzelte, és soha többé nem fogja ugyanúgy látni a világot.
Elegen vagyunk a világon. Egy újabb gyermek vállalása nem garancia arra, hogy bármi is jobb lesz, de egy szenvedő gyermek örökbefogadása (...), az már valami.
A példamutatás a legjobb nevelőeszköz.
Az emberi lény nem a mi akaratunk szerint keletkezik, hanem ugyanannak az organikus, fölmérhetetlen, megjósolhatatlan, irányíthatatlan folyamatnak a részeként jön létre, amely az évszakhoz igazodva kibontogatja a fák leveleit, rügyet fakaszt az ágacskákon, és szövevényes mintázatot növeszt a gyökerekből.
Egy szülőnek elképzelhetetlen, hogy elveszítse gyermekét, mert őt szereti a világon a legjobban. Hús a húsából, vér a véréből. Bármijét odaadná, csak hogy boldognak lássa. A gyermeke öröme az övé is, de a fájdalmában is ugyanúgy osztozik.
Az élet, a vér öröklődése bonyolultabb kérdés az eddig föltételezettnél, pedig korábban sem gondolták a gének továbbélését primitív folyamatnak. Nem véletlen, hogy az apaság, a földön tapasztalható örömök között, ez idáig úgy tűnik, a legnagyobb.
Azt mondják, a férfi a fiait szereti jobban, csakhogy féltékeny lehet rájuk. De a lánya mindig is fény lesz az életében.
Mindenkinek legszigorúbb bírája a saját gyereke - a legszigorúbb akkor, ha hallgat.
A szülő definíciójának egyik fontos eleme, hogy nem kap fizetést azért, hogy szeressen.
A gyereket az embernek tevékenyen kell akarniuk, sőt, vágyniuk kell rá. A gyerekvállalás nem az ambivalens érzelműeknek vagy szenvteleneknek való.