Idézetek a szomorú szerelemről
Néha sajnos szíveket törünk össze, hogy a mi szívünk ne törjön össze.
Azzal áltatod magad, hogy megváltoztathatod a párod. A szerelem miatt. Az a vakfoltod.
A szerelem mindig és mindörökké összetöri a szíved.
Minden erőmmel harcoltam ezért a szerelemért, de most elfáradtam. A kő, amely a szívemet nyomta, mára sziklává nőtt, és dobogni sem engedi a szívemet. Az pedig utolsó leheletével azt súgta, hogy más világok is léteznek.
Minden szerelemnek sírás a vége.
Édes, édes a szerelem, De még is csak veszedelem: A szivemet megsebzette, Boldogságom eltemette.
A szerelem elején mindenki beleesik ebbe a hibába. Túl sok boldogságot akarnak, túl sok gyönyört, aztán megbetegszenek.
A szerelem egy nagyon nehéz dolog. Valakinek azért, mert sok csalódás éri, valakinek azért, mert még nem talált rá, és valakinek azért, mert önmagában egy kapcsolat is nagyon-nagyon nehéz tud lenni.
Miért vesződünk a szerelemmel? Akármennyire szeretünk valakit, sosem szabadítjuk meg őt vagy magunkat a fájdalomtól.
Mi ez a szarság a szerelemmel? Hogyan őrülhetünk meg ennyire? Az idő, amit elfecsérelünk! Ha egyedül vagy, azért bőgsz: "rátalálok?" Ha nem, "szeret annyira, mint én őt?", "szerethetünk egy embernél többet is az életben?", "miért szakítunk?" Ez a sok hülye kérdés! Pedig nem vagyok tájékozatlanok! Olvasunk szerelmes történeteket, tündérmeséket, regényeket, nézünk filmeket, és mindegyik csak egyről szól: szerelem, szerelem, szerelem.
Még mindig lakótársat keresünk c. film
A világ összes pénze a tiéd lehet, de ha boldogtalanul élsz a pároddal, nyomorultul fogod érezni magad.
Szeretem, szeret és hiába, figyelni kell egy csomó másra, S ha az érzés utat enged, valami érdek fellép az érzés ellen.
Minden intimitás mélyén, annak bájos felszíne alatt titkon ott rejtőzik a totális katasztrófa lehetősége.
Az egyetlen fájdalom, amely elkerülhető, az a fájdalom, amely abból ered, hogy fogoly szívvel élünk.
Néha ez is szerelem: ha engedjük elmenni azokat, akiket szeretünk.
Mit ér ez az élet (...), ha senkit sem szerethetünk? De az ördögbe is: miért, hogy a szerelem gyönyörűség és kínszenvedés egyszerre? Miért, hogy nap mint nap felsebzi az embert?