Idézetek a szomorú szerelemről
A (...) vihar a szívemben van. És ha nem csillapítom, felemészti az életemet.
Végtelen szerelem (sorozat) c. film
Egyikünk sem boldog de egyikünknek sincs mehetnékje újra meg újra összetörjük hát egymást és elnevezzük szerelemnek.
Nem vagyok hajlandó kitörölni mindazt, amit irántad éreztem. A szívemben őrizlek.
Végtelen szerelem (sorozat) c. film
A szív hangja nagy úr, a szerelmes szív pedig könyörtelen zsarnok, hívó szavára éppúgy rendülnek meg birodalmak, ahogyan egyszerű lelkeket juttat pokolra akarata.
A szerelemnek illatos virágai, de szúró tövisei is vannak...
Egymást szeretnünk nem szabad, De egymást nem szeretnünk nem lehet.
Kesergő, bús, szerelmes panaszra mit feleljek? Emésztő érzelemtől engem vajon mi ment meg? Szerelmi kín hevéről magunk helyett, ha szól más, Beszéde mit sem ér, hisz nem lát belénk a tolmács! A kedves visszatértét szívem sorvadva várja, De ó, a hosszú tűrés gyilkosság, lassú máglya, Nem hagytál mást nekem, csak gyászt és tengernyi könnyet, Hervasztják sárga arcom, csak jönnek, egyre jönnek, S te, messzetűnt szerelmem, kit nem látok szememmel, Hát elszakadt fonalunk többé már nem veszed fel? Benned letűnt szerelmünk egy csöppje sem dereng, Mely áthevítené köztünk a Végtelent?
A szerelem?... Hogy gyenge? Nincs erősebb! És nincs vadabb! Úgy szúr, akár a tüske!
A szerelem köntösét veszi föl néha a szánalom. De ez nem igazi szerelem, csak alamizsna. Szerelmet adni így: nemes dolog lehet, de szerelmet kapni így, mindig utálatos.
A szerelem csak olyan, mint a betegség: többször is érheti ugyanazt az embert s a csapás halálos is lehet, ha a szerelem legyőzhetetlen akadályokba ütközik.
A szerelem olyan, mint a villám; akibe belecsap, annak szívében olyan pusztítást visz véghez, hogy ott soha többé nem csírázhat semmi más érzelem, de még egy álom sem.
Szerethettél volna évi 365 napon át reggel és délben és este és éjszaka ott voltam és sírhattál is volna belém minden hajlatomba és nevethettél minden hajszálamba és sóhajthattál mesélhettél kérhettél volna akármit akárhogyan megtettem odaadtam volna de nem tudtam kettőnk lenni egymagam.
Amikor már ismertem az összes hazugságod az összes tagadásod az anyád lettem aki ápol a terapeutád aki gondoz a papod akinek gyónsz a nőt kezdtem melletted hiányolni magamból.
Vannak szerelmek amikben kimegy belőled az élet elfogy a véred napról napra egyre örömtelenebb leszel és nem érted ha ez szerelem miért haldokolsz tőle eljön hát a nap amikor tenni kell egy nyelvi különbséget mit nevezünk szerelemnek és mit mérgezésnek.
A kezdeti évek anyagi gondjai felőrlik a kapcsolatot, megölik az érzelmeket.
Facebook
Pinterest