Idézetek a sorsról
Nem várhatsz a sorsra, hogy megadja neked azt, amiről úgy gondolod, kijár neked; magadnak kell megküzdened mindenért, még akkor is, ha úgy gondolod, hogy már mindennek megfizetted az árát. Talán már elérted, amit akartál, de mondd csak, biztos, hogy megtanultad a leckét?
Az embernek az a sorsa, ami, és az élet különben is illúzió.
A jelen soha ki nem elégít; a jövendő pedig bizonytalan, és a múlt visszahozhatatlan.
Az emberre néha azon az úton várnak a legnagyobb csodák, amelyre nem önszántából lép.
Türelmetlen vér nyargalt ereinkben, szerettünk volna mindig menni, menni, mit is sejtettük, hogy ez itt a minden, és ami aztán jött, a semmi, semmi.
Sorsunk (...) nem a valószerűtlensége miatt irtóztató; azért irtóztató, mert visszafordíthatatlan és vastörvényű. Az idő anyagából vagyok. Az idő folyó, mely magával ragad, ám én vagyok az a folyó.
Sorsának ember néha mestere. Nem csillaginkban (...) a hiba, Hanem magunkban.
Néhány ember azért született, hogy a folyó partján üldögéljen. Néhányan azért, hogy megcsaphassa őket a villám. Néhányuknak jó érzéke van a zenéhez. Vannak, akik művészek. Vannak, akik úsznak. Vannak, akik értenek a gombokhoz. Néhányan színészek. Néhányan pedig anyák. És vannak, akik táncolnak.
Benjamin Button különös élete c. film
Jól válaszd meg az álmod, mert ez meghatározza egész életed alakulását, sorsodat is, és esetleg be is teljesülhet.
Én nem tudom, hogy a mamának volt-e igaza, vagy pedig Dan hadnagynak, (...) hogy van-e mindegyikünknek rendeltetése, vagy csak úgy ide-oda sodor bennünket a véletlen, mint a szél, de én azt hiszem, mind a kettő igaz. Talán mind a kettő megtörténik velünk egyszerre.
Lehet, hogy a tévedéseink határozzák meg a sorsunkat. Ha nem hibáznánk, mi alakítaná az életünket? Ha sose térnénk le az útról, talán sose lennénk szerelmesek, nem lennének gyerekeink, és nem lennénk azok, akik vagyunk.
Az emberek mindig azt mondják, hogy a változás jó dolog, pedig csak arról van szó, hogy egy nagyon nem kívánt dolog mégis bekövetkezik.
Irányítás. Észveszejtő, hogy az emberek miféle praktikákhoz folyamodnak, hogy magukhoz ragadhassák. Egyesek megtévesztésre alapoznak, míg mások furfangos cseleket eszelnek ki, aztán vannak, akik zsarolást alkalmaznak. Miért küzdünk így, körmünk szakadtáig az irányításért? Mert tudjuk, hogy ha elveszítjük, azzal mások kezébe adjuk sorsunkat. És mi lehet ennél veszélyesebb?
Ha egy ifjú hölgy hősnőnek rendeltetett, negyven környékbeli család megátalkodottsága sem állhatja az útját. Valaminek történnie kell - és fog is történni, hogy hősnőnk útjába vesse a hőst.
Ne harcolj az elkerülhetetlennel! Ha küzdesz, az annyit jelent, kudarctól tartasz. Ne érezd úgy, hogy teljesítened kell! Ha így teszel, elérhetsz bármit.
Facebook
Pinterest