Idézetek a sírásról
Az emberek nem azért sírnak, mert gyengék, hanem azért, mert túl régóta erősek.
Nem értem, a férfiak miért utálják, ha a nők könnyeznek. Talán azt hiszik, hogy ez nekik szól, és rosszul vannak ettől a fajta felelősségtől. Pedig a sírás egy nyelv, mellyel a feszültséget kommunikáljuk. Néma perlekedés Istennel.
Tartsd vissza a könnyeidet, tegyél úgy, mint aki OK. Vagy zokogj a zuhany alatt - a víz a könnyek terepszínű álcázása.
Amikor a múlt olyan emléket idéz az eszünkbe, amely feltép egy régi sebet, hirtelen az összes többi sérülés is a felszínre kerül, olyannyira, hogy a lélek vérezni kezd, és addig abba sem hagyja, míg térdre nem rogyunk, és ki nem tör belőlünk a zokogás.
Ahol a sírás nem segít, ott másik végletbe csap át a lélek, a kacagásba.
A könnyek nem csak ölni tudnak, a könnyek meg is tisztítanak.
A szobamérlegre leülve zokogni kezdett. Megnézhettem volna a sírás súlyát, mielőtt eljöttem.
Mint valami oszlop, úgy áll bennem a sírás a lábam ujjától a fejem búbjáig.
Csak a fiúk tartják magukban a könnyeket. Csak a fiúk félnek sírni. A férfiak halát adnak Istennek a könnyekért.
Gyerekkönny hamar kicsordul, hamar fölszárad.
A sírni tudás mindenképp a dolgokra való mély pillantás képességét mutatja.
De fáj az a könny, mely perzseli pillád' S égeti torkod', Mikor egy benső, lelki parancsszó Tiltja zokognod.
Szeretni az tud igazán, aki sírni is szokott.
Az arcán mintha szégyen futott volna át, ahogy igyekezett eltüntetni a nyomait annak, hogy sírt. Szerintem meg inkább azt kell szégyellni, ha valaki egyáltalán nem tud sírni.
Én hetekig minden este sírtam, majd reggelente összeszorítottam a nyomoromat. Sírásom nem hallatszott el messzire könnyeim fényességbe párologtak.
Facebook
Pinterest