Idézetek az otthonról
Van valami megnyugtató az otthon biztonságát élvező emberek látványában.
Szülőként muszáj tudnia mindenkinek, hogy mi a valódi érzelmi helyzet abban a lakásban, amelyhez mindenki táskájában ott a lakáskulcs.
A házak túlélik látogatóikat, a városok túlélik a házakat. Fel tudod fogni, hogy az a vitrin, amiben jártadban tükröződsz, csak addig akar rád emlékezni, amíg muszáj?
Bizonyos bútorok, amelyek mellett felnő az ember, valamiképpen fontossá válnak. Az ember valahogyan kötődik hozzájuk, maga sem tudja pontosan, miért.
Ha többen becsülnék inkább az otthont az arany helyett, a világ sokkal derűsebb hely lenne.
A hobbit - Az öt sereg csatája c. film
Az otthon ott van, ahol nem kell a szabadságommal fizetnem azért, hogy eltűrjenek.
Akkor vagy otthon, amikor nincsenek elvárások, amikor az lehetsz, aki vagy. És a másik örömet lel benned, nem akar megváltoztatni, és nem kritizál, hanem örül neked úgy, ahogy vagy.
Ha elveszítitek a kapcsolatot a gyökereitekkel, úgy érzitek, hogy az egész világgal elveszítitek a kapcsolatot.
Az otthonnak nem kell olyannak lenni, aki valaha voltál vagy amit tettél, vagy ahonnan jöttél. Az otthon inkább az érzés, ami átjár, mikor azokkal vagy, akikkel a legjobban törődsz. És ha ez a helyzet, lehet, hogy már otthon is vagy.
Hazatérni nem olyan könnyű vagy egyszerű, ahogy megjósoljuk. Mert a hazatérés azt jelenti, szembenézel mindazzal, amit hátra hagytál.
Túl tágas és izgalmas hely a világ ahhoz, hogy egyetlen helyen legyünk otthon benne, ha ugyan mi vagyunk otthon valahol, s nem az otthon van bennünk, amit kicsomagolunk hol itt, hol ott, többé vagy kevésbé.
Ez az otthonom. Másutt senkit sem ismerek. (...) Itt pontosan tudom, kire számíthatok és kire nem. Vannak, akiket éjfélkor is felhívhatok, meg sem kérdezik, miért, és vannak, akiket soha, semmilyen körülmények között nem hagynék cserben. Persze itt is leselkednek az emberre veszélyek, ahogy örömök is érik, de itt legalább ismerem ezeket a veszélyeket meg örömöket, és erre számíthatok.
A rokonszenves vagy ellenszenves, pompás vagy szegényes lakások éppoly vonzók, vendégmarasztalók vagy taszítók lehetnek, mint lakóik. Megpezsdítik vagy ellankasztják a szívet, felélénkítik vagy elbágyasztják a szellemet, felszabadítják a szót az emberben, vagy kedvét szegik a társalgónak, felvidítják vagy lehangolják, valami megmagyarázhatatlan vágyat ébresztenek a vendégben, hogy megüljön vagy elmeneküljön.
Látod, kislányom, ez a legjobb a világon! A tűz, az otthoni tűz, s körülötte kedveseink. Ez mindennél több!
Az otthonunk önmagunk tükörképe.
Facebook
Pinterest