Idézetek a nyitottságról
Ha jobban belegondolok, minden találkozás tanított valamit. Volt, aki megtanított szeretni úgy, ahogy azt gondoltam, hogy soha nem lennék képes, volt, aki jobban hitt bennem, mint én magamban, más pedig megtanított megnyílni, mindenféle maszk, álca nélkül, és elfogadott úgy, ahogy vagyok. Volt, aki megtanította, hogy minden sebem ellenére is szerethető vagyok. Nézz körbe, és látni fogod ezeket a leckéket.
Néha talán jó távolról szemlélni a dolgokat, de szerintem az egyetlen megoldás az, ha nem vonod ki magad a dolgokból.
Kíváncsivá tett. Senki máshoz nem hasonlított. Meg akartam érteni, megismerni, felfogni, közelebb kerülni hozzá. Képtelen voltam saját magáról kérdezni őt, nem tudtam, hogyan tegyem fel a kérdéseimet, így a köztünk lévő távolságba menekültem, abba a néhány pillanatba, amikor nem rám figyelt, lerázva magamról azt az érzést, hogy soha nem a megfelelő helyen vagyok.
Aki folyton ugyanazokba a falakba ütközik, lehet, hogy hamis világot kerget, egy illúziót, valamit, ami soha nem tenné boldoggá, vagy épp soha nem fog működni. (...) Lépj ki a korlátok közül, lépj egy nagyot, kutass, és hidd el, te is lehetsz boldog, megérdemled, csak végre merj érte tenni - felejtsd el, hogy neked nem jár, hogy te nem kaphatod meg, hogy képtelen vagy elérni.
Nem félek a vitáktól, nem rejtettem eddig sem és nem rejtem ezután sem soha véka alá a véleményem: mert vitában érik az igazság. Mindig is bíztam és bízom az igazság erejében.
Vannak emberek (...), akik akkor sem ismerik fel a csodát, ha az a szemük előtt megy végbe.
Azok számára, akik készen állnak rá, olyan dolgok is láthatóvá válnak, amiket a többiek elképzelhetetlennek tartanak.
Mindenki tud valakinek tanítani valamit.
Semmi sem azért csodás, mert örök - hanem mert kiváltság ismerni!
Bosszúállók: Ultron kora c. film
A világ mindnyájunkat meggyötör valamilyen módon, de magunknak is könnyen árthatunk. Ha követed a sorsodat, jó esélyed van rá, hogy megismerd az igaz boldogságot. Ha viszont elrejtőzöl előle, sohasem leszel elégedett az életeddel.
Lakatra zárt szerelem, mélyrepülő alagút, berögződve hajtogatod a bajt, a bút. Vonzás törvény, paranoia bimbó, fától az erdőt nem látva, minek fahintó?
A gyerekek manapság sok mindent tudnak az élet dolgairól, (...) de a szemük ártatlan marad.
Ha a sötétben maradsz, téged is elnyel a sötétség.
Gyakran magunkba fordulunk és magunkba zárkózunk, számtalan megközelíthetetlen és befogadásra képtelen szigetet teremtünk. Még a legelemibb emberi kapcsolatokból is kölcsönös befogadásra képtelen valóságokat kreálunk: bezárkózó házaspár, bezárkózó család, bezárkózó csoport, bezárkózó plébánia, bezárkózó nemzet... ez nem Istentől való! Ez tőlünk származik, a mi bűnünk!
Nem árt többfélét megismerni, sőt éppen az embernek magát olyan téren is megerőltetni, ahol voltaképpen nem remélhet teljes sikert.