Idézetek a mindennapokról
Hagyjátok el, ami felesleges, becsüljétek meg a kényelmeset, és fel fogjátok fedezni a puritanizmus eleganciáját!
Egyetlen történet, ballada, a hivatalos történelem sem tud olyan beavatottan és őszintén mesélni, mint (...) a sírkövek, melyek önmagukban is külön történetek. (...) Van, amelyik alszik, van, amelyik elfáradt, akad közöttük megtört, és olyan, amelyik egy másik kőre támaszkodik, és mindannyian próbálnak ellenállni az időnek.
Mindig is izgalmasnak tartottam egy új hét kezdetét. Egy újabb lehetőség, hogy mindent újrakezdj az előtted lévő hét új nappal - mint egy mini Újév.
A sör folyékony kenyér, a kenyér meg akkor kemény, morzsáló sör?
Már a vízről észre lehetett venni, hogy adni fog-e halat, vagy sem. Igazi horgászok megérzik az ilyesmit. Már messziről látni, ahogy közeledünk a vízhez, hogy hazudik-e az a víz, vagy igazat mond. Sokszor hazudik a víz, de a tapasztalt, nagy pecásokat nem tudja átverni.
Az angyal a részletekben lakik.
Csörren a cserfák csupasz ága, Kegyetlen a hideg! Csikorgó tél van, s zordon éjjel, S a világ didereg; Gyémántmezőket lát az ember, Amerre elhalad; A hókristályok ezre csillog, Ropog a láb alatt.
A "normális" csak dajkamese; mítosz, amit az emberek azért mesélnek egymásnak, hogy jobban érezzék magukat, amikor elsöprő erejű bizonyítékokkal szembesülnek arra nézve, hogy a legtöbb dolog, ami történik a világon, egyáltalán nem "normális".
Lehet, hogy előítélettel viseltetsz a sötétség iránt, de emlékezz csak rá, hogy ott élnek a csillagok meg a hold, és a mosómedvék, a baglyok, a szentjánosbogarak, a gombák, a macskák és bűbájok, és rengeteg egyéb jó és szükséges dolog. A tolvajlás is persze, az összeesküvések, lopakodás, titkok és az erős vágy, amelynek csapásától elájul az ember. De garantálom, hogy a fényes oldalad sem tökéletes, csinos kép. A sötét nélkül nem tudnál álmodni. Nem tudnál pihenni. Még csak találkozni sem tudnál a kedveseddel egy holdfényes erkélyen. És mit érne a világ anélkül?
Időnként tudatosan lépek ki abból a látvány- és zajszennyezésből, ami nap mint nap, óráról órára ér bennünket a civilizációban. Terhelt világban élünk, szinte alig akad tiszta pillanat, amikor önmagunk lehetünk.
Az ember nem gondolkodhat, nem szerethet, nem alhat jól, ha nem evett jól.
Extrém lusta ember vagyok - ha lenne valaki, aki mindent megtesz helyettem, szerintem egyáltalán semmit se csinálnék.
Már a fogyókúra gondolatától is csipszet és jégkrémet kívánok.
Csöndes a hó, az éj hava ez már, tudom. Hullj, ez istentelen nehéz életet född el, halk szirma-hullató rejtélyes liliom.
Porhavat zudít a fergeteg, minden utat, ösvényt eltemet. Útközben a friss szél elaludt; hó lepi az erdőt, a falut.
Facebook
Pinterest