Idézetek a megbocsátásról
Ha elfelejtesz, sáros lábbal Taposol majd szívemen, Készülj, mert meg nem bocsátunk Sem én, sem az istenem.
A múlt felhánytorgatása a legjobb módja annak, hogy tönkretegyük a jövőt. Mert az egyik a másikra épül. Tehát azt, ami elmúlt, tökéletesen el kell temetnünk, és be kell ültetnünk a vezeklés virágaival.
A megbocsátás gyógyít. Főleg, ha magadnak bocsátasz meg.
A múltat nem lehet megváltoztatni. Legjobb megbocsátani és tovább lépni.
A női hiúság sosem bocsát meg.
Mi, emberek olyan angyal-jelöltek vagyunk, akik dühösek is tudnak lenni. Nem baj az. De ha észnél vagy, indulatod habját gyorsan lesöpröd. (...) Ha időnként mégis elbuksz, jusson eszedbe, hogy csak ember vagy te is. Éppúgy, mint aki megbántott.
Isten majd megbocsát nekem, az a mestersége.
A szeretetnek nincs oka. Van. Támad. És ha valóban feltámad, kifogyhatatlan. Aki megérzi magában ezt az erőt, az szerény lesz. Van ereje felülemelkedni bármi veszteségen. A szerénység növeli az önbizalmát. Akinek van önbizalma, nyugodt. Egyre többet képes belátni, átlátni a helyzeteket, felfogni az összefüggéseket, beleélni magát a másik helyzetébe. Tehát mind könnyebb szeretnie: megengedi magának a mindent-megbocsátás őrült luxusát.
A "megbocsátok, de nem felejtek" álláspont tömény képmutatás.
Uram, hányszor lehet az én atyámfiának ellenem vétkezni, és néki megbocsátanom? még hétszer is? Monda néki Jézus: Nem mondom néked, hogy még hétszer is, hanem még hetvenhétszer is.
Akinek nincs humorérzéke, az kicsinyke vétkeket se tud megbocsátani. A humorérzék tehát etikai jelentőségű.
Neheztelni annyi, mintha mérget vennénk be, és arra várnánk, hogy a másik haljon meg.
Nem mindig azé a nagyobb felelősség, aki a hibát elköveti, hanem sokszor azé, aki nem képes megbocsátani, és ezzel sokkal nagyobb hibát követ el.
A megbocsátás luxus, pedig életmódnak kellene lennie.
- Mi van az olyan dolgokkal, amiket képtelen vagyok megbocsátani? - Akkor bocsáss meg magadnak, amiért nem vagy képes rá. És a megbocsátás megbocsátást szül.
Facebook
Pinterest