Idézetek a megbocsátásról
Ha nem létezne megbocsátás, senkinek sem volnának barátai.
Amit elkövetett ellenem, aljas volt, de miután megváltozott a szíve mélyén, már nem róhatom fel neki.
Azóta az emlékezés nélküli városban járok, a Nevetés és Felejtés könyve a kezemben, könnyeim szépek és láthatatlanok, hát megadatott neki a megbocsátásom: tessék.
A megbocsátás olyan radír, amely eltörli a fájdalmas múltat.
Aki megöl, azt is ölelnéd.
Az életben csak egy dolog biztos - leszámítva a halált és az adózást. Mindegy, mennyire próbálkozol, mindegy, mennyire jók a szándékaid, akkor is hibázni fogsz, és megbántasz másokat, és téged is megbántanak. És ha fel akarsz épülni, csak egyetlen dolgot mondhatsz: megbocsátok. Ha valaki igazságtalan, mi igazságra törekszünk. Megbocsátás nélkül a régi viták nem ülnek el. A régi sebek nem hegednek, és a legtöbb, amit remélhetünk, az az, hogy egy nap szerencsénk lesz, és feledni tudunk.
A kegyelemmel nem lehet spórolni. Ha nem használom ki azonnal, örökre elveszítem őket.
Soha ne ronts el egy bocsánatkérést mentegetőzéssel!
Nem számít, hogy az ember hányszor bánt meg másokat, az egymás iránt érzett szeretetük nem hiábavaló.
Amikor megbocsátunk valakinek, nem felejtjük el a fájdalmat kiváltó eseményt.
Azért fogadunk el valakit, mert nekünk, hozzánk jó; azért bocsátunk meg valakinek, mert rosszat okozott nekünk. Jóságukért fogadjuk el az embereket, rosszaságukért bocsátunk meg nekik.
Egyetlen szó van, amely kifejezi azt a kivételes pillanatot, amikor feloldozzuk azt az embert, aki mély sebet ejtett rajtunk. Ez a szó pedig (...) a megbocsátás.
Bocsáss meg, és meggyógyulsz! Nézz el mindent, amit ellened elkövetnek, és sok bajnak nézel elébe.
Addig nem tudunk teljesen megbocsátani magunknak, ameddig szembe nem nézünk az elkövetett hibával és nevén nem nevezzük azt.
Reményt kaptam csak az útra, Én, az örök átutazó Azt, hogy minden bűnöm megbocsátható.
Facebook
Pinterest