Idézetek a lelkiismeretről
Mit ér minden hiú becsültetés, ha egy nagy fekete árnyék jár majd a nyomában? Egy nagy fekete árnyék - az önvád.
Nem jó, ha a lelkiismeret (...) beavatkozik az érzelmi életbe, megvan ennek is a veszedelme. Nem igazi, végleges vezeklés és megtisztulás ez, hanem valami kétes, sőt talán mélységesen rossz lappang mögötte.
A rossz lelkiismeret lényegében a saját lelkünkhöz szól, az együttérzésnek viszont a másik ember a tárgya, vagyis megszabadít a rossz lelkiismerettől.
Csak olyasmire mondja az ember, hogy megbánta, aminek következményei befolyásolják az életét, vagy másokét, s ami lelkiismeret-furdalást hoz ki belőle.
A lelkifurdalást ideig-óráig el lehet hessegetni, ám ahogy a Természet is állandóan újjáéled, ez is minduntalan visszatér!
A lelkiismeretnek nem napsütésre van szüksége, hanem oroszláneledelre. Állandóan etetni kell, hogy nyugton hagyja az embert.
A megbánás azt jelenti, hogy irányt változtatunk, és a jövőben másként éljük az életünket.
Úgy vélem, az, amit itt a földön az árnyékomnak neveznek, valójában az igazi lényem. (...) Úgy vélem, hogy testem csupán jobbik énem üledéke.
A hálaadó imádság lehetővé teszi, hogy egész nap nyugodt lelkiismerettel gondolhass az univerzumhoz fűződő kapcsolatodra. Azt hiszem, ez Istennek tetsző dolog.
Az ember a legnagyobb kínok közepette is tud aludni, de aki másnak szenvedést okoz, az nem lelhet megnyugvást, soha!
Minden, ami az otthoni rádióból, levelekből, újságokból eljut hozzám, (...) elindít bennem egy érzésfolyamatot, amelyet nagyon nehéz meghatározni. Nem harag ez, nem is ellenérzés; több is, más is. Valamilyen megrettent befele-fordulás a válasz, amellyel e hírekre a lelkiismeretem felel -, a tehetetlenség süket és hűdött üressége.
Ne veszítse el tiszta lelkiismeretét, egész életen keresztül szüksége lesz rá. Ezen kívül minden más átmeneti dolog az életben, mint a fény, elhalványodik, hol vakít, hol meg teljesen megszűnik.
Nem tudom megváltoztatni a múltamat, csak a jövőm fölött van hatalmam. (...) Végtére is beismerni egy hibát annyit jelent, hogy valaki bölcsebb ma, mint tegnap volt.
A nagyság visszaél a hatalmával, midőn azt elszakítja a lelkiismerettől.
Ahogy vétkezünk, úgy szenvedünk.