Idézetek a lélekről
Amíg lelkemmel, amely igazi hazájának szemléletére óhajtozik, mindig az égi magasságokat járhatom, mit törődöm vele, hogy lábaim miféle földet taposnak?
A lelki sérülés nem múlik el soha. De hozzáedződik a lélek.
Az első szerelemben a lelket jóval a test előtt vesszük el, később a testet ragadjuk el a lélek előtt, és néha a lélekre már egyáltalán nem is kerül sor.
Amikor meghalljuk magunkban az élet hangjait, testünk és lelkünk titkos üzenetét, akkor élünk a szív törvényei szerint.
Minden lélekben van egy kis szivárvány,
Kis csapóhíd, amelyet lebocsát,
Hogy egy más lélek átjöhessen rajta, -
Ennek a hídnak hídpillére nincsen,
Ezt a hidacskát csak az Isten tartja.
Az Isten, aki a szívekbe lát.
A megpróbáltatásban csak a legelszántabb bátorság segít. A lélek élvezi a bátorságot, és elfelejti, hogy töprengjen a bajon.
A földi lét számtalan nagy szót ismer. A léleknek is megvan a maga nagy szava: halhatatlanság.
Amikor lelkünk és énünk harmóniában él egymással, egész lényünk nyugalmat sugároz. A lélek szavak nélkül is tudja, amit az "én" szavakkal sem tud kifejezni.
A szellemnek létrára van szüksége, hogy a lélekhez felemelkedjék.
Valamikor régen az emberek azt hitték, hogy ha valaki meghal, egy holló viszi át a lelkét a holtak birodalmába. De ha az emberrel még életében valami borzalmas dolog történt, megeshet, hogy a kínzó bánat miatt a lelke a túlvilágon sem talál nyugalmat. És néha, nagyon ritkán, a holló visszatérhet a lélekkel, hogy az jóra fordíthasson mindent, ami rossz.
El kell ott vesznie a léleknek, ahol nem szárnyalhat szabadon.
Arra kell gondolnunk, hogy a boldogság nem a nagy vagyonon alapul, hanem a lélek jó állapotán.
Mikor híres ember arcképét nézzük, azt akarjuk látni, ami láthatatlan: a lelkét.
Ez a kifejezés: testem, helyes.
Ez a kifejezés: lelkem, - nem helyes. Lelkem helyett azt kellene mondani: én.
Minden láng fölfelé lobog.
Az emberi lélek is láng.
Facebook
Pinterest