Idézetek a lélekről
Az embernek a szülei mindig a lelkébe tudnak gázolni, akárhány éves is.
Vannak a léleknek olyan oldalai, amelyeket egészen meg kell bénítanunk, ha boldogan akarunk élni.
Ahhoz hogy megértsük, Isten hogyan vezet bennünket a szellemünkön keresztül, először meg kell értenünk az ember természetét. Az ember szellem, van lelke, és testben él.
Jöjj ki az érzéki szintről, és jöjj ki a testi szintről! Jöjj ki az emberi gondoskodás szintjéről! Menj át a hit és a szellemi szintre! A hit az a szellemedből van, és a nagy dolgok ott történnek!
Testünk minden sejtje kicserélődik hétévenként, személyiségünk folytonossága mégis megmarad. Mi ez, ha nem a lélek halhatatlansága mellett szóló bizonyíték?
Van valami titkos erő, ami egybe tud kapcsolni két lelket, értesíti őket arról, amit egymásért éreznek, és össze is hozza őket, minden távolság ellenére.
Ó, jaj annak, aki csak testet, alakot, látszatot szeretett! A halál megfosztja mindettől. Igyekezzetek lelket szeretni: azt majd újra megtaláljátok.
A lélekben szegények nem azért boldogok, mert valamit elvesztettek, hanem azért, mert valamit megtaláltak.
S miért akarjátok az emberi lelket az állati párával egyenlővé tenni? Nem lobog-e előttetek a lángész világa? Költészetben, képzőművészetben, építészetben? Nem hirdetik-e a dicsőséges monumentumok, hogy Isten szövetkezett az emberi lélekkel azoknak alkotásánál? Miért akarjátok az emberi léleknek halhatatlanságba vetett hitét leszállítani a hernyók és pillangók átalakulási ösztönére?
Az ember nem hagyhatja maga mögött a lelke egy darabját. Nincs szükség fölösleges búcsúzkodásokra.
Szergej Vasziljevics Lukjanyenko
Ez a föld túl kicsi és túl nagy ahhoz, hogy az összekötő szálak elszakadhatnának, s ha mégis elszakadnának, akkor az emberi mivolt teng-leng a semmiben, és semmivé válik maga is.
A hiúság elrútítja a lelket, vagyis tulajdonképpen halálos döfés kellene hogy legyen - önmagának; de nem, csak sebeket ejt magán, így lesz "sértett hiúság".
Érezzük, hogy a fizikai agy vize valamiképpen a tudatosság borává változik, de ennek az átváltozásnak a természetére vonatkozóan semmilyen fogalmunk sincs.
A lélek-rezdülés honnan fakad? Oly messziről, hol csillag sincsen, és el nem éri a gondolat.
A léleknek is van színe... igen, van. A tiéd kék. Gyönyörű kék. Tengerkék. Benne van a tenger végtelen nyugalma, féktelen szenvedélye, vadsága. És benne van a szeretet mélysége, és a bizalomé, a biztonságé. Benne pezseg az élet, megszámlálhatatlan csodával, szépséggel, izgalommal. Igen. A te lelked csodálatos kék. Érzem. És látom.
Facebook
Pinterest