Idézetek a kapcsolatról
Amikor találkozik a tekintetünk, megáll az idő. Az a szempár egyenesen belém hatol, és megesküdnék rá, hogy látja, ki vagyok. Hogy ki vagyok én, amikor nem pózolok, nem színlelek.
Úgy látszik, minden emberi kapcsolat egyesülés, - a másik lényével való vegyülés... A barátság is... Furcsa, mennyire törekszik erre az emberi lélek... - s mégis... egy ellenállás is dolgozik benne... Egy másik erő feszíti, hogy függetlenségre törekedjék, ne adja fel egészen önállóságát...
Valóságos kincsei vagyunk egymásnak annálfogva, hogy kétneműek vagyunk. - Nem győzzük csodálni, szeretni, vizsgálni egymást - s mindezt a csodát ama sokat megcsodált kis különbség hozza létre, amely ember és ember között van. - Ez a kicsiség minden örömünk, érdeklődésünk minden tárgya, ez teszi az életet figyelemreméltóvá.
Akivel az embernek viszonya volt: azt alig rázhatja le magáról egykönnyen... a testén és lelkén talán örök nyomok maradnak utána!
Minden kapcsolat elején van egy szakasz, amikor semmire nem mondasz nemet, mert érdekesnek, kalandvágyónak és nyitottnak akarsz tűnni.
Néha történnek olyan valószínűtlen események, hogy az embernek komoly erőfeszítésébe kerül meggyőzni az elméjét: nem csak hallucinált. Például, amikor két szóval tönkretehetünk egy életet, és e felismerés után el kell töprengenünk, hogy vajon tényleg kimondtuk azt a két szót, vagy csak elképzeltük a hatásukat. Álom és valóság cérnavékony határvonalán sétálunk ilyenkor, és mindössze az dönti el, melyik oldalra kerülünk, hogy gondolatban vagy tettben nyilatkozunk-e meg.
Új holnap kezdődik, amikor majd a barátság nyújtja ki kezét és a háború ökle lehanyatlik. Új holnap kezdődik, amikor az ember tiszteletben tudja tartani a másik embert.
Sose kezeskedjék olyasmiről, ami férj és feleség, vagy szeretők között történik. Ott mindig van egy zugocska, amelyet csak ők ketten ismernek, senki más a világon.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
Ha nem adsz, nem gyűlölnek úgy, mint ha keveset.
Csak lustaságból ered az, hogy az emberek látszat szerint osztályozzák egymást, és nem találnak egymásban semmit...
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
Néha ugyancsak összekaptak, és ilyenkor felhevült arccal vitatkoztak, csipkelődtek egymással. Közben azonban lerítt róluk, mennyire élvezik ezeket a vidám szópárbajokat.
Ne engedjük magunkat befolyásolni az által, amit egyik ember a másikról mond, amíg nem mérlegeltük az állítást, nem vizsgáltuk meg, és döntöttük el (...), hogy az állítás igaz-e vagy sem.
Megbántottam bár más volt a szándék Bűnök közt élek Nincs kit megbánnék.
Az emberek mindig kapcsolatot létesítenek egymással: barátságokat, szerelmeket. De ezek az emberi kötődések folyton bonyodalmakat okoznak, mint például az elkötelezettség, az osztozkodás.
Elengednéd még kapaszkodik beléd - hogy ő lökhessen el.
Facebook
Pinterest