Idézetek a kapcsolatról
Apránként vesszük, mit másnak csak egyszerre adhatunk oda.
- Hazavihetlek? - Egy emelettel feljebb lakom... - Hazakísérhetlek?... - Ez valami Y-kromoszómás dolog, nem? (...) A férfiak csak akkor érdeklődnek valaki iránt, ha az levegőnek nézi őket.
Légy udvarias mindenkihez, barátságos sokakhoz, bizalmas kevesekhez.
Emlékezz, hogy az a legjobb kapcsolat, amelyben az egymás iránti szeretetetek meghaladja az egymással szembeni érdekeiteket!
Amióta egyik orcámon megütöttek, mindkét kezem a másikon tartom.
Noha alig egy perccel előbb még emberek társaságára vágyott, az első valóban hozzá intézett szóra feltámadt megszokott érzése, az ingerültség és ellenszenv minden idegen iránt, aki személyéhez próbál vagy csak szándékozik férkőzni.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
Szeretem ha van akit feltétel nélkül szerethetek szeretem ha feltétel nélkül szeret aki szeret.
Az emberek egymás legtökéletesebb tulajdonságaiba szeretnek bele, ami végül is érthető, hisz ki ne szeretné egy másik ember legcsodálatosabb vonásait? Pedig nem ettől döglik a légy. Az igazán nagy csel, hogy el tudjuk-e fogadni a hiányosságokat? Őszintén meg tudjuk-e vizsgálni a partnerünk hibáit, és azt tudjuk-e mondani: "Átlépek rajtuk. Kihozok belőlük valamit."
Véletlen találkozásokra csak akkor kerül sor életünkben, amikor készen állunk rájuk.
Csak az kíváncsi rád igazán, arra, ami a szívedben van, aki rákérdez a részletekre.
Sohasem láttam tökéletes harmóniát két ember között. Lehetnek harmonikus pillanatok talán. Nagy pillanatok. A kegyelem nagy pillanatai. De hogy a pillanat ismétlődjön - lehetetlen. Máskülönben vakká vagy süketté válnánk.
Elsősorban a szemek és a mosoly vonzanak. Az arc, a hangszín. Azután megnézi az ember az alakot, megnézi, mi van még ott, de utána visszatérek a belső tulajdonságokra: az észre, a humorérzékre, az adni és kapni tudásra. Azután a csengő vagy megszólal, vagy nem.
Vagy tetszik neked valaki, vagy nem. Ha igen, hát akkor te beszélsz egész idő alatt, és még csak szóhoz se hagyod jutni a másikat. Ha viszont nem tetszik neked valaki - és többnyire így szokott lenni, (...) nohát akkor úgy ülsz ott, mint maga a halál, és hagyod, hogy az illető beszéljen csak, beszéljen, míg magától bele nem kerül a kutyaszorítóba.
A bezártságban hamar kicsírázik a féltékenység és a rivalizálás, és gyorsan szárba szökken a gyűlölködés, mint palánta a melegházban. A veszekedést bármi táplálhatja.
Aki szolgál, az kész az odaadásra, aki szeret, az odaadja magát, aki áldoz, magából ad a másiknak, és ezt a másik el tudja fogadni.
Facebook
Pinterest