Idézetek a jóságról
Mivel a segítségnyújtás jó érzéssel tölti el az embert, feltételezhető, hogy gyakran azért segítünk másoknak, hogy kellemes hangulatunkat megőrizzük.
Az önzetlenség forrása gyakran az a pszichológiai jutalom, amelyet a segítségnyújtás közben érzünk: megszabadulunk rossz érzéseinktől (amelyet például a szenvedő látványa kelt bennünk), és emelkedett kedélyállapotba kerülünk.
Minden ember legnemesebb öröme, ha valami olyant cselekedhetik, amelynek tisztaságában nem kételkedik. Sem a cselekedet idején, sem a cselekedet után.
Mi a rossz? A jónak az anyja. Minden, ami jó a világon, valami rosszból születik.
Bánj nagylelkűen a bókokkal, amikor kijárnak, és az öröm, amit okozol, duplán megtérül.
Jobb ezerszer megsérteni saját magunkat, mint egyetlenegyszer kárt tenni valaki másban.
A fény mellé kell az árnyék, különben az általános ragyogás mindenkit megvakít. A jó mellett szükség van a rosszra, mert nélküle a "jóság" megszűnik létezni, hisz nincs semmi, amihez képest "jók" tudnánk lenni.
Az önfeláldozás, a fáradságot nem ismerő áldozat: a szeretet mértéke.
Mert az ő angyalainak parancsolt felőled, hogy őrizzenek téged minden útadban. Kézen hordoznak téged, hogy meg ne üssed lábadat a kőbe.
Fontold meg egyszer, mielőtt adsz, kétszer, mielőtt elfogadsz, és ezerszer, mielőtt követelsz.
Minél magasabb szellemi színvonalon él valaki, annál inkább szolgálja azt, aki lent van! Ahogy egy érett lelkű anya szolgálja a tudatlan és éretlen gyermekét, ahogy egy mester szolgálja a tanítványait; értük él, értük áldozza föl magát.
Jószág veszendő, jóbarát veszendő, jómagad is veszendő vagy; de a jó hír és név, ha kivívtad egyszer, el nem vész, jussod örökre.
Időt kell szakítanod embertársaidra, tégy valamit másokért, ha még oly apróságot is - valamit, amiért fizetséget nem kapsz, csupán a kitüntető érzést, hogy megtehetted.
A hála legritkább tünemények közé tartozik, szintúgy egyes személyekben mint a nép sokaságában. (...) Minden jó, amit más az emberiséggel teszen, reád is, mint emberre háramlik; azért tégy jót te is, hogy tetteid az egészre s az egész által az egyesekre jótékonyan háramoljanak. (...) Háláért tenni jót, uzsorástól is kitelik. Mert ki tettéért valamit kíván, nem csuda, ha annak mértékét is meghatározza, s tettére tetszés szerint tesz kamatot. Az ily tevő, legtöbbször csak hálátlant csinál, s később bűnösnek hiszi maga iránt az emberiséget, s annak gyűlölésére szívét teljes joggal véli felhatalmazottnak.
Beszéljetek keveset, szeressetek nagyon, adjatok oda mindent!