Idézetek a jóságról
Emlékezz mindenre, aminek örültél, ami jó volt, emlékezz arra, amit érted tettek, a nehéz órákra, amelyek szerencsésen elmúltak, és azokra, akik segítettek abban, hogy elmúljanak. Emlékezz arra, hogy segíteni kell azokon, akik rászorulnak. Emlékezz arra, hogy önzetlen légy, fáradhatatlan, becsületes, igazmondó és önfeláldozó. Felejtsd el, ha félsz! Felejtsd el, ha gonosz indulataid vannak! Emlékezz arra, hogy mi a jó, és sose felejtsd el, hogy csak jót szabad tenned, ártanod soha.
Sokan azt hiszik, csak úgy tudnak szolgálni és segíteni, ha saját boldogságukról lemondanak, közben pedig elfelejtik, hogy csak az tud adni, akinek van mit adnia.
- Mindannyian bátrak vagyunk, hiszen a szeretteink kedvéért képesek vagyunk félretenni az álmainkat. - És ezek az álmok hová kerülnek? - Egy, a szívünkben elrejtett fiókba. Minden este elővesszük és nézegetjük őket. Egyre nehezebb lehet visszarakni az álmainkat a fiókba, de megtesszük. Éppen ezért vagyunk bátrak.
Abban a pillanatban, hogy már nem küzdünk egymásért, eltűnik belőlünk minden emberség.
Ki szívét osztja szét, ő lesz a remény. Ki szívét osztja szét, az élet csak övé. Ki szívét osztja szét, követik, merre jár, hegyeken és tengereken túl értik majd szavát.
Ha azt akarod, hogy megmentsem a világot, előbb kérdezd meg, hogy jó-e nekem úgy, ahogy van.
A hála érzés, és mint ilyen, megfoghatatlan, felmérhetetlen és emberi értékfogalmakkal ki nem fejezhető. Csak akkor van jogod számon tartani, ha Te tartozol vele másnak. Ez lelkiismereted feladata.
Lemondani valamiről, ami a tulajdonunkban van, feladni birtoklása jogát - örömet okoz, ha nagy gazdagságra utal. Ebben áll a nagylelkűség.
Úgy a legkönnyebb elnyerni valaki rokonszenvét, ha alkalmat adunk arra, hogy teljesítse valamilyen kérésünket. Ha segítek valakinek, azt rokonszenvesebbnek látom, hiszen segítek neki.
Te túlságosan hajlasz arra, hogy általában szeresd az embereket. Senkiben sem látsz hibát, az egész világ jó és kellemes a te szemedben. Soha életemben nem hallottam, hogy valakiről is rosszat mondtál volna.
A jóság lázadás. Felkelést robbantunk ki - önmagunkkal szemben. Ez a lázadás átlátása annak, ha továbbra is úgy viselkedem, ahogy szoktam (...), az ide, ebbe a kínmarta világba kevés lesz.
Azok, akik nem hagytak maguk mögött káprázatos eredményeket, csak kis jótettek sorát, már nem éltek hiába.
A jóság. Az mindig konkrét helyzettől függ. Van, amikor a konok számonkérésem tesz jót a másiknak, van, amikor az ellenkezője. Magára kell hagynom, hogy jót tegyek vele, a másiknak a kezét sem szabad elengednem. Lehet a haragom is jóság.
Itt jóság lakozik, és persze hibák is, talán még jó adag bűn. De a jóval kell foglalkozni, akárhány folt is van az ember lelkén.
Ha megtanítunk egy felnőttet, hogy szeresse az állatot, máris egy jó dolgot tettünk a világért.
Facebook
Pinterest