Idézetek a jóságról
A jó nem más, mint a dolgok ősi és természetes rendje. Egyszerűen csak az egyenes út. Jutalma önmagában van. Tisztává tesz és könnyűvé. Érzéseket ad, amiket nem vásárolhatnál meg Dárius kincsén sem, s amiktől nem foszthat meg semmiféle hatalom.
Utolsó napodra annyid marad, amennyit másoknak adtál.
Minden ember annyit ér, amennyit a köz javára tesz.
Ami szeretetből jön, nem kell visszaadni.
Az igazság szeretete abban nyilvánul meg, hogy valaki mindenütt feltalálni és megbecsülni tudja a jót.
Az emberek mindig igyekeznek másokon segíteni - csak azért, hogy jobbnak hihessék magukat, mint amilyenek valójában.
Bolygónk egyetlen nemzetétől sem tagadtatott meg két kincs: a humor és a jóindulat ajándéka.
Fölösleg csak a rosszból van; semmi, ami jó, nem fölösleges.
Igazán jót csak akkor teszünk, ha észre se vesszük, hanem megfeledkezünk magunkról, hogy másokban éljünk.
A jó tettnek érzése boldogít, s nem az, hogy mások arról mit ítélnek.
Kérdéseket teszek fel az Úristennek, és magam felelgetek rájuk, de már nem is a Jóistennel perelek, ővele már megbékültem valahogy, inkább az embereken bánkódom; miért olyan gonoszak az emberek, amikor pedig jók is lehetnének? Miért kell a maguk és a mások életét megkeseríteniük, amikor csak rajtuk múlik, hogy boldogan és szépen éljenek?
A boldogsághoz vezető út sokkal könnyebben követhető, ha támogatjuk a jó szándékú embereket.
Nem sokat számít, valaki hívő-e vagy sem: sokkal fontosabb, hogy jó ember legyen.
Az ember azzá válik, amit tesz. A tetteink visszahatnak ránk. A jótettek, az erények egyre jobbá tesznek, a rossztettek, a bűnök lehúznak, beszennyeznek bennünket. Tetteink beépülnek a személyiségünkbe. Nem tudunk úgy jók lenni, hogy ezáltal egyre jobbakká ne váljunk. Nem tudunk úgy törekedni az igazságra, hogy ne váljunk egyre inkább igaz emberré.
A jó cselekedet nem vész el a világban, és egyszer visszatér hozzád.
Facebook
Pinterest