Idézetek az igaz szerelemről
Ahogyan őt látom, (...) az olyan, mintha a napot látnám kibukkanni a felhők mögül.
A szerelem, mint egy függőhíd, átível az évek szakadéka fölött. (...) Minél nagyobb mélység fölött feszül, annál elementárisabb a boldogság.
Amikor az ember szerelmes, bármilyen őrültségre képes.
A kamaszrajongás szép és kedves dolog, de egy házasságot csupán a szerelemre építeni olyan, mint házat építeni a homokba.
Adj magadnak esélyt a szerelemre (...), a világ összes diplomája és ösztöndíja se pótolhatja a hiányát.
A lélektárs nem azt jelenti, hogy megismerkedtek, és aztán, mint a mesében, rózsaszín cukormázzal leöntve, boldogan éltek, míg meg nem haltok. A lélektársi kapcsolat gyakran nehéz szakaszokon megy keresztül. Ezekben az időkben lehetőség van a felemelkedésre is, meg az elbukásra is, kinek-kinek választása szerint.
A romantika lényege a bizonytalanság.
A természet megajándékozott minket a szenvedéllyel. És aztán békét adott nekünk - mindaddig, míg újra szerelmesek nem leszünk.
A számos választási lehetőség felébreszti bennünk a rutinos fogyasztót, azt, aki hiába talál olyasvalakit, aki tetszik neki, nehezen engedi el a lehetőséget, hogy van még jobb, hogy tovább kell menni, hogy keresni kell az újabb és újabb lehetőségeket. Ez a viselkedés pedig gyakran attól foszt meg minket, hogy alaposabban megismerjük a másikat.
Az ellentétek nem vonzzák egymást, legalábbis hosszú távú párkapcsolatokban biztosan nem.
A szerelem mentális káosz.
A szerelem (...) egyfajta függőség, éppen olyan, mint cigarettázni vagy kokaint használni, csak ebben az esetben a jutalom nem a drog, hanem a másik személye. Attól azonban, hogy a másik elérhetetlen lesz, hogy a jutalom megszűnik, az agyi jutalmazórendszer még aktív marad, mi pedig továbbra is akarjuk, sóvárgunk utána, vágyunk rá.
Íratlan aranyszabály: nem koslatunk a barátnőnk szerelme után.
Nincs annál rosszabb, mint vásárra vinni a lelked és a bőröd azzal, hogy szeretsz valakit. S ugyanakkor nincs annál jobb sem, és mondhatom, hogy megéri a kockázatot.
A szerelemben nincs vezérigazgató. Ez egy érzékeny tánc, finom mozgások, előre-hátra, néha föl, néha le, de elviseljük, mert amikor vége a napnak, nem akarunk egyedül maradni. És ha találunk valakit, egy társat, megalkuszunk, szeretjük benne, amit tudunk, a többi fölött meg szemet hunyunk. Mert a szerelem nem tökéletes, de a nagyon tökéletlen szerelem, az visz minket tovább, azt tesz boldoggá. És végső soron nem ez az élet értelme?
Facebook
Pinterest