Idézetek az igaz szerelemről
A szeretlek szó nem csak egy érzést jelent. Hanem azt is... hogy próbálok mindent megtenni azért... hogy boldog légy.
A férfiak (...) a hódító szerepében tetszelegnek, a nők pedig nem tehetnek mást, mint hogy elrejtik vágyaikat. A férfiak számára vonzó a nők elérhetetlensége, és a küzdelmes út, ami a szerelem beteljesüléséhez vezet.
A szerelem rettenetes, fékezhetetlen szenvedélyben is képes kifejeződni. A barátság nem.
A szerelem olyan, mint egy illat, egy áramlat, egy zivatar. Te vagy az én egem, a rám hulló esőcseppek, én pedig a föld, amely befogad.
A romantikus filmek mind ott érnek véget, hogy a szerelmesek örök hűséget esküsznek egymásnak. A dalok, a versek, a könyvek döntő többsége is a szerelemről szól. És ez így van jól. De - ha közhely is - az élet mégiscsak ott kezdődik, ahol a romantikus filmek véget érnek. Hogy akarnék-e filmet nézni az életről? (...) Van nekem saját életem, minek nézném meg a tévében is?
Vannak, akik azt mondják: egész életükben szerelmesek életük párjába. Nem hiszek nekik. Talán irigy vagyok? Azt hiszem, nem. Vannak, akik azt mondják: ami köztünk van, már nem szerelem, hanem valami más. A szerelmük már szeretetté alakult. Ez se nagyon tetszik. Nem tiltakozom, mert biztos van ebben igazság, de olyan rohadt öregesen hangzik, nem?
A szerelem pont annyiféle, ahányszor megtörténik.
A csábítás nemcsak közeledés, nyomulás, hanem eltávolodás, talánnyá válás is. Sejthető, hogy a tartalék bővebb, mint az előadott.
Ha egy levél a fáról egy másikra esik, azok a szerelmeslevelek, mondta Nóri, és letett a földre egy szép vörösbarna levelet. Sokáig néztük a fát, és közben megfogta a kezem. Aztán én lehajoltam, és rátettem egy levelet az ő levelére.
A szerelem tettekre serkenti a lelket.
Miért szeretünk egymásba, házasodunk meg, és vállalunk gyerekeket? A biológus azt mondaná, hogy át akarjuk örökíteni a génjeinket, biztosítva a faj fennmaradását. A szociológus szerint a társadalom szerkezete és elvárásai alakítják viselkedésünket. Ha azonban egy konkrét férfit kérdezünk meg arról, hogy miért szeretett bele egy konkrét nőbe, akkor valami egészen mást mondana. Talán valami olyasmit: "Szeretem, mert... ööö... izé... ööö... mert szeretem!
Szerelem kétféle van (...). Az egyik gyorsan elég, de istenien perzsel, a másik meg pislákol, míg világ a világ.
A randizás olyan, mint az állatszelídítés. Ha szeretnéd, hogy az állat odajöjjön hozzád, akkor semmikor sem szabad hirtelenkedni. Ha ráhajítasz egy szív alakú, kézi gyártmányú agyagtálat, az állat sikítva elrohan.
Ilyen az, amikor szeretünk valakit: odaadjuk neki, amit lehet, és eltitkoljuk, amit muszáj.
A szerepszerelmet nem lehet megúszni. Gyakran színészházasságok köttetnek rá, csakhogy a szerep elmúlik, és ezzel a szerelem alapja is. Nézik egymást, és várják a következő páros lehetőséget, hátha valaha még képesek lesznek visszaszeretni egymásba. A szerepszerelmet a színészek mellett élő civil partnerek többnyire megpróbálják elviselni. Úgy tesznek, mintha nem látnának semmit, de ezt más házasságokban is éppen így csinálják.
Facebook
Pinterest