Idézetek az igaz szerelemről
Annyi ember nem meri elmondani a másiknak, hogy szereti, mert fél, hogy a másik megijed, és elmenekül. Pedig ha emiatt valaki menekülőre fogja, akkor jobb is, ha elmegy.
- Mért lesznek szerelmesek az emberek folyton és mindenhol? - (...) Nem kell megérteni a vizet ahhoz, hogy fejest ugorjunk belé!
Szerelembe esni tudvalevőleg egyet jelent azzal, hogy egyszer csak nem ismerjük ki magunkat többé.
A szerelem olyan, mint a futótűz, amelyet se nem akar, se nem tud senki eloltani.
Egyedül jövünk a világra, és egyedül halunk meg. Ám ahhoz a magányhoz képest, amit akkor érzünk, amikor először állunk egy szép nő előtt, a születés és a halál kifejezetten népes társasági eseménynek számít.
A szerelem jön és megy, és az ember előtte se ismeri ki magát, meg utána se ismeri ki magát, és legfőképp akkor nem ismeri ki magát, amikor itt van.
Senki se alkalmas a szerelemre, ennek ellenére vagy éppen ezért majdnem mindegyikünket elkapja egyszer!
A szép idők adták vissza a lelkemet. Mert a selymes fuvallatok levették vállamról minden terhemet és elhozták a szerelmet.
Végtelen szerelem (sorozat) c. film
A szerelem olyan, mint a megbocsátás - mély és türelmes.
A szerelemhez több kell... nem elég a szép szem, a varázslatos mosoly, a simogató hang. (...) De még a finom lélek, a szerető szív sem. (...) A szerelemhez nem elég. A szerelemhez több kell. Te kellesz.
Ahhoz, hogy egy férfi és egy nő együtt élhessen, szeretniük kell egymást.
Táncolj velem, szép vagy, mint egy bíbor hegedű, forgass túl a pánikon, mert félek egyedül, legyek én az olajág, mit röptödben hordasz, forgass, szerelem, forgass. Forgass, szerelem, forgass.
A szerelem minden, amit híresztelnek róla. Valóban érdemes küzdeni érte, bátornak lenni érte, mindent kockára tenni érte. Az az igazság, hogy ha nem vállalunk kockázatot, még többet kockáztatunk.
Szerető társakként óvatosan egyensúlyozunk egy kifeszített kötélen. Amikor a kétség és a félelem szele kezd fújni, ha pánikba esünk és megragadjuk egymást, vagy hirtelen elfordulunk egymástól, hogy menedéket keressünk, a kötél még jobban kileng, és még inkább egyensúlyunkat veszítjük. Ahhoz, hogy a kötélen maradjunk, együtt kell mozdulnunk, és reagálnunk kell egymás érzelmeire. Ha összekapcsolódunk, kiegyensúlyozzuk egymást. Újra érzelmi egyensúlyba kerülhetünk.
Ugyanaz a személy, akit a világon a legjobban szeretünk, és akivel néha a fellegekben érezzük magunkat, egyben az is, aki a leginkább földbe tud döngölni minket.