Idézetek az igaz szerelemről
Nyugodt, megfontolt, törvénytisztelő nőkkel gyakran megtörténik, hogy sötét gazemberekbe habarodnak bele.
Mit kellene röstellened azon, hogy negyven év után változatlanul bakfisos szenvedéllyel szereted szíved választottját? Hogy piti dolgokon begurulsz, hogy egy pici figyelmetlenség, hangyányi udvariatlanság úgy ki tud borítani, hogy a végletekig felhecceled magad? Hogy szereted az én tompa, süketecske, szórakozott, megvénült apámat? Légy büszke arra, hogy boldog vagy!
- Mellőzzük a nagy szavakat. - Mellőzük. Meddig maradhatok? - Míg az élet el nem választ.
Szunnyadj szerelmem, még nincs hajnalod.
Annyira kellesz, hogy téged kereslek, nem a szerelmet.
A folytonos újrakezdés volt benne a legszebb. Mi ugyanis, mind a ketten, szenvedélyesen szerettünk újrakezdeni és ezt bizonyos időközönként meg is tettük. Mi egymásnak "életünk legnagyobb szerelme" voltunk, de soha nem akkor, amikor éppen együtt éltünk, mindig csak akkor, ha újra megpróbáltunk egymásra találni.
Egyesek szerint a szerelem olyan, akár egy folyó; mások szerint olyan, mint egy lökött dal. Néhányan azt mondják, a szerelem mindenhol ott van: felemelő érzés. Vannak, akik szerint a szerelem olyan, akár a nevetés az esőben.
Épkézláb férfi sose várja a nőtől, hogy szeresse - megelégszik vele, ha szerelmes belé.
Ha a szerelem ölne meg, nem fájna a halál.
Micsoda képtelen ostobaságokat hord össze az ember, ha szerelmes! Annak idején nem hangzott olyan ostobán, de így, higgadtabban felmelegítve! Miért nem tudják a nők elfelejteni az ilyesmit? A férfiak nem szeretik, ha folyton emlékeztetik őket, milyen szamarak voltak.
Nem lehet szerelem nélkül maradandó és becses dolgot alkotni.
A szerelem két ember közt csak akkor nyer értelmet, amikor két magány összesimul, az egyik magára ismer a másikban, s enyhet ádva egyik óvja a másikat.
Egy férfi, ha udvarol egy valakinek, tud szívélyes, gáláns lenni, el tudja halmozni apró figyelmességekkel, és általában elbűvölően tud viselkedni. De ha igazán szerelmes, akkor csak bárgyú birkaszemmel tudja nézni.
Az emlékek közé, mint isten templomába, babonákkal tele lép be a szerelem.
Van egy különös játék... Nő és férfi játssza. Írott szabályai nincsenek. Szabályait egyedül a szívükben lévő érzés, az egymás iránti őszinteség, a tisztelet, a bizalom határozza meg. (...) Nem legyőzni kell a másikat, hanem vele együtt győzni. Győzni, és elnyerni a másikat. És ez nem játék.