Idézetek a hivatásról
Túl sok okos ember foglalkozik internetes dolgokkal, pénzügyekkel, vagy éppen joggal. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy manapság oly kevés újítás születik.
Sok tetkóm van. Példámat kevés színésznő követi, pedig nincs abban semmi különös. Aki a fél életét másik bőrébe bújva tölti, miért ne akarná megjelölni a sajátját?
Előbb-utóbb mindenki belelovalja magát, ha a saját hivatásáról faggatják.
Nagyon fontos, hogy megtaláljuk a mennyei harmóniát. Ne csak élősködő legyen az ember a földön, hanem valóban teremtsen valamit.
- Próbálom eldönteni, mi leszek, ha nagy leszek. Ami nem kellemes harmincévesen. - Nem számít, hány éves vagy, amikor rájössz. Az a fontos, hogy előbb gyere rá, mint hogy valaki megmondja, mi legyél, és aztán tévedjen.
Ugyanazt a lázat nem lehet sok éven át fenntartani, mert a láz egy idő után kiégeti a szervezetet.
A tehetséges ember minden korban megtalálja a helyét, és azért dolgozik, hogy elérjen valamit a pályán. Aki csak langyosan közelíti meg a szakmáját, az annyit is kap vissza, és nem sírhat, ha aztán nem döngeti a csúcsokat.
Egy színész jellemzően azt gondolja, hogy mivel mindenféle szerepet játszik, mindenféle dologhoz hozzá tud szólni. Ez nem így van. Nincs szükség rá, hogy a művészek elkezdjenek politizálni. Azért nem álltam soha sem az egyik, sem a másik oldalra, mert egyszerűen nem látok bele annyira a háttérbe, hogy döntsek. Nincs értelme úgy beszélni valamiről, hogy annak csak kis szeleteit ismeri az ember.
A sportoló politikus képe egyenesen merénylet az egyszerű lakosság ellen. Annak idején, mihelyt átvettem a hatalmat, azonnal be is szüntettem ez irányú tevékenységemet. Futballozzon a futballista, táncoljon a táncos, az emberek nézzék inkább az ő tökéletes produkciójukat.
Az egyik legfontosabb dolog az életben, hogy érezze az ember, mikor kell visszavonulnia. Mielőtt a képességei megfogyatkoznak, mielőtt az ítélete elbizonytalanodik, amikor még érzi, hogy belefáradt a dolgokba.
Minden vagyok, attól függően, épp mit csinálok. Most épp teaivó, de színész, könyvkiadó, vagy vállalkozó, rendező, ember, férfi, gyerek, hülye, bölcs, stb. De ezek szerepek. Lássuk ezeket meg! Ezek mind nem azok, amik mi igazából vagyunk, csak szerepek! És ha a szerepekkel azonosítom magam, az egy egyenes út a majdani fajdalomhoz, mert azok egyszer megszakadnak, és változnak.
Egy színész a nyelvében színész, és nagyon ritka, ha valaki idegen nyelven képes karriert csinálni.
Sok embernek egy élet sem elég rá, hogy megtalálja magában, mi az a nagy és kivételes tudás, ami csakis az övé. Figyeld meg, az emberek többsége ugyanaz után a szekér után fut. Azt mutatták neki a tévében, azt sulykolják nap nap után, ő meg lohol, hogy utolérje, pedig az a szekér nem is az övé.
Oda megyek, ahová a gitárom visz.
Eredetileg valóban úgy volt, hogy mérnök leszek, de az a gondolat, hogy a kreativitásomat olyan dolgokra használjam, amelyek a hétköznapi élet praktikus oldalát szolgálják, s mindezt puszta nyereségvágyból tegyem, egyszerűen elviselhetetlen volt számomra. Szerintem a gondolkodást önmagáért kell művelni, akárcsak a zenét!