Idézetek a hitről
Láttam az örök, végtelen, mindentudó, mindenható Istentől való jelenségeket, és tisztelettel térdre estem Előtte.
Szelíden, halkan, de sűrűn emlékeztessük önmagunkat arra, hogy igazi tudatunkban csak Isten gondolatai vannak: a szeretet és a béke gondolatai. Ha más gondolatok is megjelennek, azokat magunk fabrikáltuk önmagunknak, tehát el is engedhetjük őket magunktól. Ez nem jár küzdelemmel: csupán azt kell felismernünk, hogy jobb, ha boldogságunk van, mint ha igazunk. Ezek a másféle gondolatok, az ítéletek és igazolások okozzák a tévhitet, hogy jelentősége van annak, amit a fizikai érzékszerveink közvetítenek nekünk. Ezek a gondolatok teremtenek körénk olyan világot, amelyben halálraítéltként élünk; olyan világot, amely tele van kétségbeeséssel és tragédiával; olyan világot, amelyben állandóan fenyeget a veszély, hogy megtámadnak vagy elhagynak bennünket; olyan világot, amelyben különbözünk egymástól és Istentől. Csakhogy az ilyen világ nem valóságos.
A Biblia használati utasítás az élethez. Aki a Bibliát olvassa, jó alapzaton áll. A valóság talaján és egy olyan alapon, amely válságos helyzetben is elbír. A Biblia olyan, mint a Teremtőnek egy vaskos levele a teremtményeihez, Isten emberekhez szóló szerelmeslevele. Ebben mondja el nekünk, hogy mit tett értünk és még mit akar tenni.
A meggyőződés olyan erős hit, mely már képes arra, hogy átalakítsa egész életünket.
Előrelépésben hinni annyi, mint nem hinni, hogy valaha előreléptünk már. Ez nem hit.
- Te imádkoztál és hittél egész életedben, soha nem tettél semmi rosszat, és most tessék, itt vagy! Te vagy a legjobb ember, akit ismerek, én pedig a legaljasabb. Te elmebajos lettél, az én életem viszont tökéletes! Ehhez mit szólsz? - Néha az ördög megengedi valakinek, hogy gondatlan életet éljen, mert nem akarja, hogy Isten felé forduljanak. A bűneid olyanok, mint egy börtöncella, kivéve, hogy feldíszített és kényelmes, és úgy tűnik, nincs szükség arra, hogy elhagyd. Az ajtó sarkig tárva, de egy nap az idő elfogy, és a cella ajtaja becsapódik, és hirtelen túl késő lesz.
Álmomban Mesteremmel tengerparton jártam, s az életem nyomai rajzolódtak ki mögöttünk: Két pár lábnyom a parti homokon, ahogy ő mindig ott járt énvelem.
A hitünk erősebb a félelemnél. Mert a mi hitünk fehér, mint a hó. Tiszta és fényes. Kételkedésnek nincs benne helye. A mi hitünk olyan fényes, akár a nap, mely elvakítja a bűnösöket.
Semmit ne higgy el, amiről nem győződtél meg száz százalékig.
Mielőtt valaki a hitre hivatkozik, amikor az ész sarokba szorította, gondoljon arra, hogy vajon akkor is el akarja-e dobni az észt, amikor az ő oldalán van.
A hit által leszel azzá, ami vagy.
A hit ahhoz a zsebtolvajhoz hasonló, aki nagylelkűen kölcsönadja az embernek a saját pénzét. Az áldozat hálája tökéletesen érthető, mégis abszolúte elhibázott. Annak a szeretetnek, amelyet papjaink és lelkipásztoraink Istennek tulajdonítanak, mi magunk vagyunk a forrásai.
A hit nagyon okos koncepció. A képzeletünk létrehozta Istent, a hitet pedig arra használjuk, hogy igazoljuk, miért nem látjuk őt sehol.
Isten a megfelelő helyre vezet, még ha akkor nem is tudja az ember.
Ha hit által akarsz látni, az értelem szemét csukva kell tartanod.
Facebook
Pinterest