Idézetek a hitről
A felhők, bármilyen sűrűek és bármennyire is megingathatatlannak tűnnek, a hitet mutatják meg, és azt, hogy valami még vár ránk.
Mindenki abban hisz, amiben neki kényelmes.
Bármely hit csak afféle vándorbotként szolgál, óvja az embert a ballépéstől, és segít talpra állni, gyámolítja őt, ha mégis megbotlott és elesett.
Nem lehet mindent személyesen ellenőrizni; nem lehet biztosítani, hogy mindent személyesen megértsünk tulajdon agyunkkal. Sok mindent vakon el kell hinnünk pusztán azért, mert nem tehetünk mást; és néha bizonyos szólamokat annyiszor ismételgetünk, hogy kétségbevonhatatlanná válnak.
Amíg az az Úr szándéka, ön ott fog virágozni, ahova ültették.
A holt hit tartós, de úgy, mint egy múmia. Évezredekig is eláll. Üveg alatt, és nem szabad friss levegőt engedni rá, mert szétporlad. Az élő hit naponta képes megújulni.
A nyugodt bölcs a megszállott vakhívővel szemben erőfölényben van. Még akkor is, ha lassan és nagyon nehezen nyer ellene.
Nincs bennem hit. A hit nélküli remény pedig nem több, mint bizonyos esélyek számolgatása. S így, mint minden számolgatás, kissé nevetséges.
Ha a hit életkedvet ad, szövetségesem.
Ha tudnák, mivel jár a spiritizmus, több ateista lenne.
A hit a legfontosabb dolog. Nem remélni, hanem hinni. Nagy különbség.
A hittel vállalt kockázat különbözteti meg az álmodozókat a cselekvőktől.
A történelem tele van kitalált emberekkel. (...) Csőbe húztak bennünket, hogy olyan emberekben higgyünk, akik mindenestől a képzelet szülöttei - kitalált foglyok egy elképzelt panoptikumban. De nem az a lényeg, hogy hiszel vagy sem a kitalált emberekben, hanem az, hogy akarsz-e hinni bennük, vagy sem.
Soha, de soha nem szabad feladni, mert igenis vannak csodák. Csak eléggé kell hinni bennük, akkor is, amikor a vágyott végeredmény reménytelennek látszik.
Hívő ember vagyok, pedig sose járok templomba. És tudod, miért? Mert nem hiszem el, hogy a hit és a vallás szinonimái egymásnak. A hívő ember Istent szereti, a vallásos az egyházát. A hit belülről jön, a vallás kívülről. A hit belső késztetés, a vallás tradíció.