Idézetek a hitről
Könnyebb valamit elhitetni, mint elhinni.
A hitnek, miként a hatalomnak, mindig felülről, akár az égi, akár a társadalmi magasságokból kell alászállnia; márpedig manapság a felsőbb osztályokban kevesebb a hit, mint a népben, melynek Isten megígérte, hogy a türelmesen elviselt szenvedéseiért egy napon bejut a mennyek országába.
Az emberek idővel elvesztik azon képességüket, hogy meglássák a napos oldalt, pedig az mindig létezik.
Higgy az élet örök igazságaiban, mert ezek sosem változnak! Ez az út vezet előre, felfelé, Isten felé.
Elméd törvénye a hit törvénye. Ez annyit jelent: higgy elméd működésének módjában, higgy a hitben. Elméd hite nem más, mint maga a gondolat - ilyen egyszerű -, maga a gondolat, és semmi más.
Imád azért talál meghallgatásra, mert tudatalattid alapelve érvényesül, és az alapelv érvényesülésén azt kell érteni, hogy a dolog működik.
Az élet törvénye a hit törvénye, a hit pedig nem más, mint az elmében megfogamzott gondolat.
A hit ereje az egyetlen valóságos hatalom.
Szomorú az én lelkem mindhalálig. Szomorú, s elhagyott, mert hittelen. Jöjj, drága ember, beszélgess velem, Szódra szívem rossz kérge tán lemállik.
Csak higgy, és teljesül a vágyad.
A kudarc és a vereség a legnagyobb tanítómestere annak, akinek "van Csillaga és hisz a Hitben!"
Az evangéliumnak titokzatos ereje van, kifejezhetetlen hatása, melegsége, mely az értelemnek is megnyilatkozik és a szívet lenyűgözi... Itt van előttem a kiváltságos könyv az asztalomon, sosem fáradok bele, hogy újból és újból olvassam.
Félelmünket képpé kell formálnunk, és ezt a képet elnevezzük Istennek.
Isten lenézi a babonás vakhitet.
Szüntelen azzal büszkélkednek nekünk, hogy milyen fontos és hasznos a túlvilági élet hittétele; mint mondják, akkor is hasznos, ha nem volna igaz, mert kedvezően befolyásolja az embereket és az erényre sarkallja őket. De valóban igaz-e az, hogy e dogma hatására az emberek bölcsebbekké és erényesebbekké válnak? Azok a nemzetek, amelyekben él ez az elképzelés, példamutatóak-e erkölcseiket és viselkedésüket tekintve? A látható világ nem kerekedik-e mindig a láthatatlan világ fölé? Ha azok, akik az emberek tanítására és kormányzására hivatottak, maguk is felvilágosodottak és erényesek lennének, akkor a realitások talaján állva sokkal jobban betölthetnék tisztüket, mint a haszontalan ábrándok felhasználása révén; de a törvényhozók - ravaszok, nagyravágyók és romlottak lévén - mindenütt egyszerűbbnek vélték, ha a nemzeteket mesékkel elaltatják, ahelyett, hogy az igazságra tanítanák, kifejlesztenék elméjüket, érzékelhető és valóságos indítékokkal sarkallnák az erényre, és ésszerű módon kormányoznák őket.