Idézetek a hatalomról
A hatalom birtokában visszavágni nem úri dolog.
Nekem nem kellett olyan világ, ahol a gazdagok magától értődően élvezik a kiváltságokat, és magától értődően adnak alamizsnákat, mert én már gyerekkoromban éreztem, hogy az emberiségnek nem alamizsna kell, hanem a világ birtoklása.
Az erény mindenekelőtt következmény. Embereim megromlása mindenekelőtt az embereket megvalósító ország romlása.
Az aranykulcs legkönnyebben nyitja meg a börtönöket.
A demokratikus fikciónak az a lényege, hogy a szuverén nép annyira igazságos és felvilágosult, hogy hízelgés és vesztegetés nem ér fel hozzá, tehát két jelölt közül helyesen tud választani akkor is, ha az egyik csupa kellemetlen igazságot tár eléje, a másik pedig a legotrombább előítéleteinek és legaljasabb ösztöneinek hízeleg.
A legközepesebb tehetségű emberek is bizonyos nagyságra tesznek szert a pusztító erejük által.
A gép, az gép. Az embert csak az ember igázhatja le.
A hatalmat mindig az gyakorolja, aki a hadsereget irányítja, egy nemzet történetét nem a lócsiszárok és a névtelen szíjgyártók írják: aki lelkesen tapsol és megy előre, sokra viheti, mindenki más félreállíttatik.
Nem vagyok vezér, nem is akarok az lenni. Parancsolni, engedelmeskedni - a kettő összetartozik.
A szépség a természet ajándéka: osszátok hát meg egymással, de soha, soha ne használjátok arra, hogy általa uralkodjatok a másik ember felett.
Micsoda mámorító lehet ajándék-szárnyakon vitorlázni! Ha most elhalmoznának téged mindenféle jóval, előnnyel és társadalmi hízelkedéssel, vajon hogyan ítélnéd meg saját emberi helyedet és értékedet? Nem kötne-e le a számtalan apró figyelmesség, az ingyen autó, a nagy lakás, a biztos kaja, a tálcán kínált kényelem? Végül a józan eszed is elhitetné veled, hogy mindezeket nem gyengeségeidért osztogatták, ellenkezőleg... Lassan kialszik az önvizsgálat ébersége, a tűz, amely minket edzene, de hagyjuk elsenyvedni, mert perzselése kényelmetlen, és füstöt, pernyét szór a lángja.
Nem mindig volt ilyen, hogy úgy mondjam, nem szadistának született. Valamikor kellemes ember volt, figyelmes barát. Azt hiszem, a háború mámora tört ki rajta. Az a tudat, hogy a háború következtében élet-halál ura lett, megbolondította őt.
Tudjuk, hogy ahol bármilyen emberi kapcsolat van, ott az erős kizsákmányolja a gyengét. Ez a harc, ez a szörnyű szenvedés az ember elkerülhetetlen sorsa.
Mindenkinek van egy angyala, egy oltalmazó, aki vigyáz rá. Sosem tudhatjuk, épp milyen alakot ölt, egyszer egy vénemberét, máskor egy kislányét, de ne hagyd, hogy becsapjon a látszat, erősebb ő bármelyik sárkánynál. Mégsem azért kísér, hogy harcoljon helyetted, hanem hogy a színpad széléről a füledbe súgja: hatalmad van az általad teremtett világok felett!
Az a bosszantó (...), hogy a hadseregben az igazság a csillagok számától függ. Hát nem marhaság ez? Ha egy ostoba tizedes mondja, hogy a fal hupikék, akkor helyeselni kell.