Idézetek a hatalomról
A nagyság visszaél a hatalmával, midőn azt elszakítja a lelkiismerettől.
Az a kormány, amely cenzúrája révén visszatart lényeges tudnivalókat, nem demokratikusabb, mint az a kormány, amely egyszerűen csak hazudik.
A kormányzás művészetének ábécéje: előbb megszerezni a hatalmat, aztán megkapaszkodni benne.
A világ elé tárt hatalom feláldozott hatalom. (...) Az igazán nagyok láthatatlanul, észrevétlenül gyakorolják befolyásukat. Vannak, akik azt mondják, a látható dolgok sebezhetőek.
A nevek, a betűk, a számok, ha a mélyükre hatolunk, óriási hatalommal bírnak. Az univerzumban minden kódolva van, és a kódja alapján bármit megismerhetünk. És amit ismerünk, azt könnyen az uralmunk alá hajthatjuk.
- Jobban oda kéne figyelnie rá, kinek a fejébe nyom csak úgy egy koronát. - Ez a baj a koronákkal: valakinek hordania kell őket. Nincs más lehetőség, mint vaktában bedobni a tömegbe, és reménykedni a legjobbakban.
A nagy hatalom nagy felelősséggel jár. Miért? Mert a hatalom illúzió. A vágy, hogy engedjünk neki, gyengeséget jelent, az ego dolga. És az a helyzet, hogy valójában, mikor hatalmad van, csak a kötél a tiéd, amivel felkötheted magad.
A puer, a beavatatlan ifjú jellemzője a hatalommal kapcsolatos naivitása. Ez az ifjú bizalmatlan a hatalom iránt, és még gyűlölni is fogja, ha igazi férfi példaképek nélkül nőtt fel, és nem hagy ki egyetlen alkalmat sem, hogy kimutassa, mennyire megveti a hatalmat és a tekintélyt. A puer aeternus, az örök fiú sohasem nő föl ebből a stádiumból. Az emberiség nagy része ilyen emberekből áll.
A világunk olyan, hogy ezer ember, ha együtt dolgozik, sokszorta többet tud elvégezni, mint ugyanez az ezer ember külön-külön. Ez azonban mégsem bizonyítja szükségességét annak, hogy 999 ember rabszolgája legyen egynek.
Azokat, akik a hegytetőre értek, már sohasem fogják érdekelni a völgyben rekedtek. Fürödnek a napfényben, örülnek, hogy ilyen sokra vitték.
Ha szamárnak nevezem a királyt: ezzel mindaddig megnevettetem a hallgatóimat, amíg a király tiszteletet érdemel és tisztelik is. De aztán elkövetkezik egy nap, amikor a király azonosul a szamárral. És ettől kezdve már csak nyilvánvaló tényt mondok ki.
Nem ámítom magam: akárhogyan is, sikeres hadvezér nem vagyok. Azért nem, mert nem tudok felhagyni a gondolkodással. Mert kezemben bár a mindenható hatalom, nem hiszek benne mégsem. Mert az erőszak és a hatalom nem olyan eszköz, amellyel hosszú távra megoldhatnánk a problémákat.
Milyen igaznak érzem Platón mondását, miszerint csak akkor lesz rendben a világ, ha vagy filozófusok a királyok, vagy a királyok filozófusok.
Talán azoknak való leginkább a hatalom, akik nem vágynak rá. Azoknak, akiket (...) a sors állít az élre, akik szükségből öltik fel a palástot, s aztán maguk is meglepődnek rajta, mennyire jól illik a vállukra.
A diktatórikus rendszerekben (...) a nép támogatása tulajdonképpen adott. (...) Demokráciában ennek pont az ellenkezője igaz. A nép támogatása igen véges nemzeti forrás, ezért takarékosan kell bánnunk vele.