Idézetek a hatalomról
Olykor a legnagyobb hatalmúakban van a legkevesebb könyörület.
Mindent a népért, mindent a néppel együtt, semmit a népről a nép feje felett. Ez a demokrácia.
Senkinek sincs joga mások emberi jogait csorbítani, törvényeknek fittyet hányva hatalmaskodni vagy zsarnokoskodni.
A hatalom titkos tudata sokkal többet ér a nyílt uralomnál.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
Az idő vasfogánál is szaporábban jár az ember csákánya. Az ember rágcsáló lény. Uralma alatt minden módosul, elváltozik, hol jobbá, hol rosszabbá. Egyszer torzít, máskor nemesít.
Elég egy időre megfosztani az embereket valami primitív, de elengedhetetlen szükségletük kielégítésétől. Majd nagyúri gesztussal visszaadni. Szeretetük irántad őszinte és valódi lesz.
Szergej Vasziljevics Lukjanyenko
Sosem bölcs dolog, ha egy uralkodó megpróbálja elkerülni a hatalom látszatát, mivel pont ez a látszat adja hatalma jelentős részét.
A politika olyan játék, hogy csak vaskesztyűben játszható. Selyemkesztyűben nem.
A nagyság és a jóság csak ritkán találkozik egy emberben.
Az embert nem lehet hatalommal felruházni. Megrohasztja, belülről rohasztja meg. Meddig folytathattam volna anélkül, hogy a gőg belém költözzön? Gyanítom, hogy máris megkezdte a munkáját. Azokban a pillanatokban, mikor széles néptömegekhez beszéltem... vajon nem kezdtem-e úgy gondolni, hogy én beszélek, én üzenek nekik, én tudom, hogy mit kell vagy nem kell cselekedniük, s hogy én már nemcsak Isten hírnöke vagyok, hanem Isten szószólója? Érti hát? Előléptetve, felmagasztalva, ember az emberek fölött!
Egy jó király - egy igazi uralkodó, aki törődik az övéivel - a hatalmát szigorú, de igazságos uralkodásra használja. Legfőképpen és elsősorban a népét szolgálja. Aki nem így tesz... aki azt hiszi, jogosult a hatalomra, aki visszaél vele és önös céljaira használja azt, zsarnok csupán.
A hatalmasok reménye nem mindig válik valóvá. Sokszor ellenségeskedést szül ott, ahol a legnagyobb változást remélik.
X-Men (animációs sorozat) c. film
Akit a hatalom képes rövidlátóvá tenni, azt a korlátlan hatalom előbb vagy utóbb meg fogja vakítani.
A politikus pályafutásában mintha hirtelen törés következne be, amint megválasztják hivatalába. E fordulat egyik oka talán az, hogy egyéni erkölcsi kódrendszerét - akaratától függetlenül - közösségire cseréli. Amellett a csúcsról egészen másképp festenek a dolgok, és egyetlen ember élete nagyon kicsinynek látszik. Amíg a politikus csak jelölt, látja az egyedi szenvedést; amint felért a csúcsra, mindez statisztikává válik.
A politikus a következő választásra gondol; az államférfi a következő nemzedékre. Az emberek a legjobb politikusokra szavaznak, aztán csodálkoznak, hogy rossz államférfiakat kaptak.
Facebook
Pinterest