Idézetek a haragról
Sokan mondják, hogy a harag elhalványul idővel, de ez közel sem azt jelenti, hogy el is tűnik. Ottmarad továbbra is, legfeljebb csak nem látni, és amint a legapróbb lehetősége adódik, újra a felszínre tör.
Ezer elszenvedett gonosz bántás még nem jogosít fel arra, hogy leköpjük az egész emberiséget.
Izzó katlan, magába zárva forrt a dühtől, haragtól, hallgatástól és nehezteléstől, alig várta, hogy felégesse Josianát. Soha még ember ok nélkül nem gyűlölt úgy asszonyt. Miatta nem aludt, éjjel-nappal vele törődött, megvetette és dühöngött miatta. Talán kicsit szerelmes volt belé.
Megfordulni, megmarkolni a két vállát, reccsenjen a csontja, kiáltson kínjában, torzuljon el a szép szomorú arca, rokkanjon meg rémületében... Fájdalmat okozni neki, hogy attól törjön meg, fogja föl, értse meg, nem mehet el.
Sohasem lehet tudni, honnan jön a váratlan. Az élet mélységei félelmetesek. Kis gyűlölet nincs. A gyűlölet mindig rettenetes. Nagyságát a legkisebb lényben is megőrzi, s mindig teljes marad. Az elefánt, ha egy hangya gyűlöli, veszélyben forog.
Mi értelme a dühnek, ha nem tudja az ember megbüntetni azt, akire dühös?
Néha arra gondolok, neked is halnak kellett volna születned. (...) Tökéletesen alkalmas vagy rá: hidegvérű, síkos és ostoba vagy.
Ha mások elérik, hogy bosszankodjunk rajtuk - a pimaszságukon, az igazságtalanságukon, a kíméletlenségükön -, akkor hatalmukban vagyunk, burjánzanak, és beleeszik magukat a lelkünkbe, mert a bosszankodás izzó méreg, ami felfal minden szelíd, nemes és kiegyensúlyozott érzést, és elrabolja az álmunkat.
Valami sértőt szerettem volna mondani. Megfogalmazatlanul az a felismerés motoszkált bennem, hogy mi értelme van hát az őszinteségnek? Ha nincs megbocsátás, ha nincs megértés; akkor csak hazugság és képmutatás van.
Őszintén szólva úgy gondolom, hogy jogosan haragszom, amikor valaki fenyegeti azt, ami számomra "jó", tudod, amiről úgy gondolom, hogy "jár nekem".
A csalódottság a nyuszik haragja. Nem kell mindent szelíden viselned, olykor nem gáz, ha bepipulsz.
A vesztes utolsó mentsvára az ellenfél megalázása.
Amikor valamin nem tudjuk túltenni magunkat, ez rendszerint azért van, mert még mindig neheztelünk valakire.
A bennünk lakozó gyermek olykor csak akkor képes megengesztelődni, ha már bosszút állt.
A gyűlölet még szorosabban összefogja az embereket néha, mint a szerelem.
Facebook
Pinterest