Idézetek a haragról
A bosszúvágy megerősíti az ember lelkét, azonban ha makacsul ragaszkodunk hozzá, előfordulhat, hogy eltompít és gyengévé tesz.
Az ember gonosz, és csak akkor híve a jótetteknek, ha mások művelik.
Nincs annál nagyobb feszültség, mint amit éveken keresztül kell elviselni, és nincs annál erősebb neheztelés, mint ami apránként gyűlik fel.
A gyűlölet az ördög mérge. A tökéletességre törekvő ember nem engedi, hogy belecsöppenjen a szívébe.
Azt mondják, a bosszú hidegen tálalva a legjobb. De néha olyan meleg, mint egy tányér leves.
Az igazságtalanság ejti a legfájóbb sebeket, haragot szít!
Amit gondolunk, azzá leszünk. Mindannyian saját tetteink rabszolgái vagyunk: miért haragudnánk emiatt másokra?
Eredeti rendeltetése szerint a harag csupán vendég, nem pedig lakótárs.
Csak akkor tervezd meg, mit mondasz, ha nézeteltérésed támad valakivel. Ha igazán dühös vagy - ha le akarod harapni valakinek a fejét, ahogy mondani szokás -, általában az a legjobb taktika, ha visszakapcsolsz kettesbe, aztán tövig nyomod a gázt, hadd szóljon.
Nem nézzük, kin állunk bosszút, válogatás nélkül, vaktában lövöldözünk. De a bosszúvágyunk soha nem csillapodik, mert valójában a saját életünk ellen irányul.
Senkit sem gyűlölünk úgy, mint azt, akit szeretünk vagy szerettünk.
Eljön majd az az idő, amikor már nem lesz lehetőségünk együtt lenni azzal, akit szeretünk. (...) Nem akarom elvesztegetni az időt azzal, hogy marakodjak valakivel, akit szeretek, és aki sokat jelent nekem.
Minden alkalommal, amikor ingerült vagy dühös vagy valakire, akivel találkozol, az nem a másik ember, hanem saját magad. Nem azt kell megkérdezned, hogy "Mi a baja ennek az embernek?", hanem azt, hogy "Mit mond ez az ingerültség önmagamról?"
A becsület világában nevelkedvén, nem ismervén se bűnt, se nyomort, se árulást, most először ízlelem meg, milyen a gyűlölet: magasztos érzés, az igazság és a bosszú szomja.
Ha mérges vagy rám, ne mosolyogj! Ha nem beszélsz velem, nem tudok bocsánatot kérni.