Idézetek a háborúról
A háború a legrosszabb. Tudod, mikor kezdődik, de azt nem, mikor ér véget.
A nézeteltérések összeadódtak, ahogy a vízcseppek összefolynak, és idővel megkülönböztethetetlenné válnak, végül már csak a nyomukban támadt, gyorsan hömpölygő folyót látjuk.
Nem mindig a szembenállókat kell legyőzni a magunk igazságáért. Az, aki a küzdelem hevében sem felejti ezt el, amikor sokkal inkább a harci láz és az indulat beszél az ember helyett, megérdemli, hogy bírái is félretegyék a maguk indulataikat, rövidlátó érdekeiket, és ne a hatalom szemszögéből tekintsenek rá. Ne tudják előre az ítéletét.
A háború abszolút őrültségre vall. Nem holmi részleges, hanem abszolút őrültségre. Az embernek, mint állatfajnak ez talán a legsajátosabb megkülönböztetőjegye, hogy ki vagyunk téve az őrültség ezen szörnyűséges megnyilvánulásának.
A Nemzetközi Űrállomáson kivételes helyzetben vagyunk. Ha kinézek az ablakon, egy gyönyörű bolygót látok, amely hívogatónak és békésnek látszik. Sajnos nem az.
A jövő háborúját a számítógépek és a mögöttük ülő programozók vívják.
Mikor halna meg háborúban egy magyar egy románért? Az Egyesült Államokban az oregoni megtenné texasi társáért, ahogy megtette sokszor. Az európai álom túl szép, és jelenleg úgy tűnik, megvalósíthatatlan. Az EU egy közös hadsereg nélküli soft power.
Az új típusú háborúkat drónokkal és csendesen működő, de ballisztikus, csapásmérő rakétákkal ellátott tengeralattjárókkal vívják.
Miután együtt sírtál valakivel, aki egy másik ország politikai döntései miatt elvesztette egy családtagját, nehéz szenvtelenül tekinteni a nemzetközi kapcsolatokra.
A világ nem civilizációk vagy kultúrák, hanem azok összecsapása előtt áll, akik hidakat akarnak építeni, illetve akik inkább egy ellentétekkel teli világot szeretnének, akik keményen dolgoznak a gyűlölet terjesztésén és a megosztásunkon. Noha a hídépítők munkája kétségkívül nehéz, minden generációban vannak olyanok, akik a hitüknek megfelelően élnek, és akik készek és képesek megtalálni a közös nevezőt.
Legyen fekete, barna vagy fehér, muszlim, zsidó vagy keresztény, síita vagy szunnita, egy anya meggyilkolt gyermeke fölötti sikolyai mindig ugyanolyanok.
Ha David Beckhammel akarsz megküzdeni, nem jó ötlet a focipályára menni. Inkább sakkozzál vele! Abban van esélyed nyerni.
Egy autokráciában a népnek nincs politikai hatalma, így könnyebben küldik őket háborúba. Magukat nem öletik meg szívesen az emberek, másokat viszont már igen. Egy diktátor könnyebben elküldi az embereit háborúba, mint egy választott parlament.
Két generáció elég ahhoz, hogy feledésbe merüljön egy háború.
Gyakran látjuk, hogy diktatúrák, autokrata rezsimek nem jól felfogott érdekükből indítanak háborút, hanem hogy eltereljék az emberek figyelmét az ország problémáiról.