Idézetek a háborúról
Az első ember - a 27 esztendős Jurij Gagarin szovjet űrhajós - 1961-ben jutott túl a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén a sztratoszféra felső határán. Szomorú kis adat mindannyiunkról, hogy egy honfitársa, bizonyos Mihail Kalasnyikov nevét világszerte sokkal jobban ismerik az emberek.
Nagy a kísértés, hogy úgy gondoljunk űrbeli vállalkozásainkra, mint egy békésen együttműködő emberiség közös jövendőjére, ám a hatalomért való versengés eleinte minden bizonnyal folytatódni fog az űrben is.
Az ember meddig szemlélője egy háborúnak? És mikortól válik részvevővé? Mikor követi el a nagyobb bűnt? Akkor, ha csak szemlélő, vagy akkor, ha részt is vesz benne?
Az a legjobb katona, aki már mindent elveszített.
Ha az ember a háborúban vesztésre áll, és folyton fenyegeti a halál, akkor a puszta túlélés is felér egy győzelemmel.
Érték nélkül nincs jelentés. Az értékrendszerek között azonban konfliktus alakulhat ki. Így örökre beékelődtünk a törhetetlen szikla és a legkeményebb hely közé: a csoportközpontú hit elvesztése kaotikussá, szerencsétlenné, elviselhetetlenné teszi az életet; a jelenléte viszont elkerülhetetlenné teszi a más csoportokkal való konfliktust.
Háború. Mindig lelkesedéssel kezdődik, akár a szombat esti meccs vagy az első randevú. De a háború igazi arcát akkor látod, amikor haldokló bajtársadat karjaidban tartva örülsz annak, hogy élsz.
Néha meg kell ölnöd magadban valamit ahhoz, hogy ölni tudj.
Amikor egy katona lelkét beszennyezi az első vér, minden kétsége feloldódik a sürgető vágyban, hogy a lelkiismeretét kikapcsolja, és a brutalitásnak jelentést adjon. És ezzel a jelentéssel mi meg is ajándékozzuk őket. Ez lesz az ellenség.
Auschwitz maga megmagyarázhatatlan. Legteljesebb megközelítése mindeddig nem állítás, hanem kérdés-felelet formájában történt. A kérdés: "Mondd, hol maradt az Isten Auschwitzból?" A felelet: "Hát az ember hol maradt?"
A háborúnak van néhány alapelve, amiket veszélyes figyelmen kívül hagyni, követésük viszont szinte elkerülhetetlenül sikerhez vezet.
A terrorizmus a szegények atombombája.
Tudjuk, mit jelent a háború: az győz, akinek a legtöbb pénze van.
Ha háborúk dúlnak, annak az az oka, hogy vannak fegyvergyárak - ezek létét lehet igazolni azzal, hogy védekező célzatúak -, de főképpen az, hogy vannak fegyverkereskedők.
Minden háborúban az első lépés fedi fel a zsenialitást.