Jordan B. Peterson

Még egy süllyedő hajón is boldog lehet az, aki átmászik egy mentőcsónakba! És ki tudja, hová sodorja a jövőben az élet?

A boldog utazás talán jobb, mint a sikeres érkezés.

Az olyan szülők, akik nem vállalják a fegyelmezés felelősségét, azt hiszik, egyszerűen kibújhatnak a helyes gyerekneveléssel együtt járó szükséges konfliktus alól. Kerülik a főgonosz szerepét (rövid távon), ám egyáltalán nem sikerül megmenteniük vagy megvédeniük a gyereküket a félelemtől és a fájdalomtól. Épp ellenkezőleg: a rideg és kritikus tágabb szociális világ sokkal nagyobb konfliktust és büntetést szab ki egy figyelmes szülőnél. Fegyelmezhetjük magunk a gyerekünket, vagy átháríthatjuk a felelősséget a szigorú, kegyetlen, ítélkező világra - és ez utóbbi döntést sose tévesszük össze a szeretettel!

Ha nem fedjük fel magunkat a többiek előtt, akkor önmagunk előtt sem tudjuk felfedni magunkat. Ez nem csak azt jelenti, hogy elnyomjuk az énünket, noha ez is benne van a pakliban. Azt jelenti, hogy mindaz, amivé válhatnánk, sosem fog kényszerűségből kibontakozni belőlünk.

Ha nemet mondunk a főnökünknek, a házastársunknak vagy az anyánknak, amikor nemet kell mondanunk, akkor olyasvalakivé változunk, aki képes nemet mondani, ha úgy hozza a szükség. Ám ha igent mondunk, amikor nemet kellene, akkor olyasvalakivé válunk, aki csak bólogatni tud, még akkor is, ha teljesen nyilvánvaló, hogy ideje lenne nemet mondanunk. Ha valaha is eltűnődtünk azon, hogy a tökéletesen hétköznapi, rendes emberek hogyan voltak képesek a Gulag őreinek rémtetteire, akkor már tudjuk a választ. Mire égető szükség volt arra, hogy valaki nemet mondjon, már senki sem volt rá képes.

Ha mindent totálisan, vakon és szándékosan egyetlen cél elérésére fordítunk, sose fogjuk megtudni, hogy egy másik cél jobban szolgálna-e minket és a világot. Ezt áldozzuk fel, ha nem mondunk igazat.

A nagy hazugsághoz előbb kis hazugságra van szükség.

Ha elég nagyra nő egy hazugság, az egész világot megmérgezi.

Attól még, hogy nem hiszünk a téglafalakban, ugyanúgy megsérülünk, ha fejjel rohanunk neki egynek. Aztán persze a valóságot átkozzuk, amiért létrehozta a falat.

Ha igazat mondunk, azzal a leglakhatóbb valóságot hozzuk létre. Az igazság építményei évezredekig fennmaradnak. Az igazság a szegények élelme és öltözete, a nemzetek vagyona és biztonsága.

Az igazság az ember szörnyű bonyolultságát az egyszerű szavaira redukálja, és ezáltal ellenség helyett társat csinál belőle.

A pszichoterápia igazi beszélgetés. Az igazi beszélgetés felfedezés, kifejezés és stratégiaépítés. Ha igazi beszélgetést folytatunk, hallgatunk és beszélünk - de többnyire hallgatunk. A hallgatás odafigyelést jelent. Elképesztő, mi mindent megosztanak velünk az emberek, ha egyszerűen meghallgatjuk őket. Néha, ha hallgatunk, még azt is elmondják, hogy mi a bajuk. Néha még azt is, hogy miképpen szeretnék orvosolni. És ez néha nekünk is segít a saját bajunk orvoslásában.

Hallgassuk meg önmagunkat, és azokat, akik beszélnek! Így a bölcsességünk nem abból áll, amit már tudunk, hanem a tudás folyamatos kereséséből, ami a bölcsesség legmagasabb formája.

A kultúra természetesen elnyomó rendszer. Mindig is az volt. Ez az alapvető, egyetemes egzisztenciális valóság.