Idézetek a felfogásról
Látókört akartam adni neki, lehetőséget, hogy megismerjen mindent, aminek a megismerése tőlem függ. Nem gondoltam végig pontosan, inkább csak ösztönösen éreztem, hogy ez is hozomány, ez is útravaló az életre.
Az az érzésem, hogy minden, ami jó, az valahol szép is, de az, amit szépnek látunk, még nem biztos, hogy jó is.
Ha hisz az örökkévalóságban, az élet lényegtelen; mint ahogy egy bogár is a világegyetemhez képest.
Az elme önmagában való, s képes a poklot mennyé, a mennyet pedig pokollá tenni.
A módszeres őrületet nevezik zseninek.
Nem a nemzet van a királyért, hanem a király a nemzetért.
Hát csak pénzzel lehet-e segíteni a szegényeken? Nem imádkozhattok-e értük, hogy Isten segítsen rajtuk?
Különb s különb poklok jutnak nekünk, és mindenki azt hiszi, hogy a másiknak jutott a jobbik.
- Szóval te nem sokra értékeled a hűséget... hogy az ember hűséges egy emlékhez? (...) - Én abban hiszek, hogy a jelen a fontos, nem a múlt! Végezni kell a múlttal. Ha mindenáron ébren akarjuk tartani a múltat, azt hiszem, a végén már csak eltorzítva, teljesen felnagyítva... hamis szemszögből látjuk.
Helyzetünket paradicsomiként vagy pokoliként is megélhetjük: minden a felfogásunktól függ.
Ha egy egyén érzései és a világ sorsa között kell választani, akkor azok az érzések jelentéktelenné válnak.
Bleach: A gyémántporlázadás c. film
Ez a detektívmunka lényege: törölni kell a téves kiindulópontokat és elölről kezdeni.
A gondolkodás (...) vigasztaló dolog, ami jót tesz az embernek, és segít élnie. De nem minden gondolkodás! Ó, nem, akad olyan gondolkodás, amely gyötrelem és téboly. Akad olyan gondolkodás, amely fájdalmasan vájkál a megmásíthatatlanban, és semmi egyéb nem származik belőle, mint undor, félelem és életuntság.
Amikor süt a nap, nem látjuk a holdat.
Ha valaki meg tudja állapítani egy tojásról, hogy záp, attól még nem szabad elvárni tőle, hogy tojni is tudjon.