Idézetek a felfogásról
Hűnek lenni egyszerűen lehetetlen, ha ez alatt a folyamatos közelséget, melegséget és néma összetartozást értjük. Minden emberben sok egyéni vonás van, és ami egyéni és oszthatatlan, az bizonyos módon hűtlenséget jelent.
Nincsenek jelentéktelen dolgok! Csak olyanok, amik téged nem érdekelnek.
Látás: a valóság hamisítatlan észrevétele; látomás: a valóság szubjektív észrevétele; vagyis a tárgyi igazság rögtöni átidomítása.
Az élet egy nagy meglepetés. Miért ne lehetne a halál még nagyobb?
Ady Endre festői szempontból nézve is nagyon érdekes alak. Szemei nemcsak azért voltak szépek, mert feketék, mint a bogár, de főleg azért, mert álmos nézése mély és szerelmes, sokatmondó, talán azt lehetne mondani, hogy ennek a ritka lénynek, ennek a különösen szépen érző nagy embernek a lelke tükre volt.
Akik engem töprengés, kínlódás, belső viták nélkül elfogadnak vagy pláne azok, akik szeretnek, rám fogták a bátorságot. Mintha lehetne bátor valaki, aki él.
Tudod, hogy "minden és semmi" nincsen a valóságban, mindig csak a középszerű van, "minden" és "semmi" között a "valami", ami néha tud nagyon sok lenni.
Különös elem, az élet értelme, az idő, melyet nem lehet önnön mértékével mérni.
Az élet olyan volt, mint egy érme, amelynek az egyik oldalára az volt írva: katasztrófa, a másikra pedig az hogy: várni a katasztrófára.
Az írott törvény mögött van egy másik, íratlan, s annak is igazságot kell szolgáltatni.
Írni sokféleképpen lehet. Van, aki egy szobában ül és ír, nem csinál semmi mást. Ezek boldogok. (...) Aztán vannak, akik úgy forgatják a tollat, mint a tőrt és kardot, vérrel írnak. (...) Ezek az írók, akiknek az írás csak eszköz, mert meg akarják változtatni a világot, ezek a boldogtalan írók, akik hatalmasok, mert van szellemük és erejük, de nincs bennük csend és áhítat, s ezért boldogtalanok. Ezek, akik le tudnak döfni egy szóval egy királyt, vagy a világrendet, de nem tudják kifejezni azt, ami az élet titkosabb értelme, az elragadtatást, hogy itt élünk a földön, a boldogságot, hogy nem vagyunk egyedül.
Minden egyformán fontos, mert minden csak az érzéstől lesz fontos, mellyel szemügyre vesszük a világot.
A homály is lehet esztétikai gyönyör forrása; ízlés dolga minden.
Megtanultam, hogy mert én nem látok valamire más magyarázatot, az még nem jelenti azt, hogy nem is létezik. Az csak azt jelenti, hogy én nem látom.
A szegények igazából nem tudják, hogyan élnek a gazdagok, a gazdagoknak fogalmuk sincs, hogyan élnek a szegények, és mindkét fél számára elbűvölő élmény megismerni a másik életmódját.