Idézetek a felfogásról
Az esélyekkel szemben nyerni jót tesz a hírnévnek. De gyakran jobbat tesz neki, ha veszítünk az esélyekkel szemben, mint ha javítunk rajtuk.
A tisztesség a legjobb politika, ám akit ez a cél motivál, nem tisztességes.
Természetesen egy dolog az őszinteség, más az igazság. A kettőnek annyi köze van egymáshoz, mint a hajó orrának, meg a tatnak. Először felbukkan a nyíltság, azt követi a valóság. Időben a kettő éppen olyan nagyságrendben tér el egymástól, mint a hajó eleje és vége. A nagyszabású dolgok nehezen jönnek elő, van ami csak akkor, ha már véget ért az életünk.
Ha nincs módunk megtapasztalni a valódi káoszt, soha nem nyerünk valódi békét.
A mai vereség a kulcs a holnapi győzelemhez.
Találkoztál már valaha sikeres, kiteljesedett, boldog emberrel, aki ugyanakkor pesszimista? Én nem. Ez azért van, mert az optimizmus erővel ruház fel, és irányítja az érzelmeidet. A pesszimizmus meggyengíti az akaratodat, és elősegíti, hogy az aktuális hangulatod befolyásolja a cselekedeteidet. Optimista szemlélettel viszont a hozzáállásodat irányíthatod, hogy a legjobbat tudd kihozni a kétségbeejtő helyzetekből. Ezt nevezik "átírásnak", mert míg néha a körülményeket nem tudod befolyásolni, azon igenis képes vagy változtatni, hogyan tekints a dolgokra.
Az embernek meg kell tanulnia, hogyan nézzen, mielőtt látni akar.
- Lehetetlennek tartja, hogy Isten végtelen, hogy nincsenek részei? - Igen. - Akkor most mutatok magának valamit, ami végtelen, és ugyanakkor oszthatatlan. Egy olyan pont, amely mindenütt végtelen sebességgel mozog; ez a pont ugyanis mindenütt egy, de mindenütt oszthatatlan egészként van jelen. Ez az imént maga által lehetetlennek vélt természetes tény legyen annak a bizonyítéka, hogy létezhetnek más hasonlók is, csak még nem ismeri őket. Ne azt a következtetést vonja hát le tanulmányaiból, hogy nincs több tanulnivalója; hanem azt, hogy még végtelen sokat kell megtudnia. A végtelen mozgás, a mindent betöltő pont, a nyugalom mozzanata: oszthatatlan és végtelen, mennyiség nélküli végtelen.
Döntést kellett hoznom, hogy mérges legyek- e Istenre azért, amim nincs, vagy hálás legyek azért, amim van.
- A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak. Sok minden jó, ami gonosznak tűnik. Gondolj csak az esőre. - Az esőre? (...) - Átkozzuk az esőt, amikor a fejünket veri, nélküle mégis éheznénk.
Kicsit mindannyian másképpen látjuk a világot, és mindannyian tudjuk, hogy a mi meggyőződéseink az igazak.
Akik megszokták, hogy megérzésükre hallgatva ítélnek, nem értenek semmit a következtetést igénylő dolgokhoz, mert egy csapásra szeretnének mélyükre hatolni, ahhoz azonban nincsenek hozzászokva, hogy megkeressék a törvényeket. Azok viszont, akik törvényekből kiindulva okoskodnak, ahhoz nem értenek, ami a megérzés körébe tartozik, mert ilyenkor is törvényeket keresnek, és képtelenek egyetlen pillantással mindent átfogni.
A Napfényt is sötét, hideg napokon tudjuk igazán értékelni. A közelséget is akkor értékeled, ha már volt távol is. És a jelenléte is akkor válik igazi értékké, ha már egyszer is hiányzott. Minden jót a rossz ismeretében értékelünk. Minden a rossztól válik jóvá.
Az élet árnyékait magunk vetjük azáltal, hogy a napfényben állunk.
A hallgatás nem hazugság. Ezzel csak hagyjuk, hogy az igazság önmagáért beszéljen.