Idézetek a felfogásról
Elfutok, de vajon üldözni fogsz? Ha te elfutsz, vajon üldözni foglak? Válaszd meg a nézőpontodat, és megváltozik a valóság.
A férfiak általában fekete-fehérben látják a dolgokat, nem a szürke különböző árnyalataiban.
Nem az az őrült, aki valamely indíttatásból különös dolgokat cselekszik. Az az igazi őrültség, ha az ember mindig ugyanazt csinálja, mégis hinni akarja, hogy más lesz az eredmény.
A szépséghez sudárnak és magasnak kell lenni. Aki (...) alig több mint 150 centi magas, az legfeljebb aranyos... nem csinos vagy szép, csak aranyos.
Ha mindenki nyerni akar a jóságban... akkor nincs értelme a játéknak. Ha mindenki jó, nem nyer senki.
Ha mélyen belegondolok, nincs olyan cselekedet, aminek csak jó következményei lennének. És nincs olyan rossz, amiből csak rossz ered. Cselekedeteinkkel úgy sietünk a jövőbe, mint egy motorcsónak a vízen, mögöttünk a hullámok jobbra is, balra is kiterjednek. Ha csak jobbra akarunk hullámot, balra nem, akkor meg kell torpannunk, képtelenek leszünk bármit is cselekedni.
A Föld nem más, mint egy életet hordozó űrhajó, amelyik másodpercenként 29,78 kilométeres sebességgel (107 200 km/óra!) száguld a Nap körül.
A hírnév olyan állapot, amikor minket több ember ismer, mint ahányat mi ismerünk.
Ismertem egy embert, aki házat épített. Egy kis faluban lakott, becsülettel és szorgalmasan dolgozott, de egyszer egy váratlan örökség lehetővé tette, hogy megvalósítsa az álmát. "Olyan házat építek, aminél nem lesz jobb a nap alatt!" - mondta. És miközben építette, a környező kunyhókat leste. Hatalmas házat épített a legjobb fából, a tető a legerősebb nádból készült, a legnagyobb, csillámpala ablakokkal (...). A szomszédok lelkendezve nézték, és nem értették meg, hogy ez az ember csak egy nagy kunyhót épített. Jártam nála vendégségben, ültem az asztalánál, és csak arra tudtam gondolni: nehogy házigazdámnak eszébe jusson ellátogatni a városba! Mert akkor megérti, hogy a falakat kőből építik, a tetőket cseréppel fedik be, az ablakokba üveget tesznek. Ránéz a házra és megérti, hogy az csak egy kunyhó.
Szergej Vasziljevics Lukjanyenko
Természetesen triviális igazság, hogy a vallás és a tudomány összeegyeztethető, hiszen (állítólag) számos vallásos tudós van. Ez azonban olyan, mintha azt mondanánk, a tudomány és a tudatlanság is összeegyeztethető, hiszen egy sereg tudós számos kérdésben nyíltan bevallja tudatlanságát.
Az ateizmus nem filozófia, de még csak nem is világnézet - egyszerűen nyilvánvaló tények elismerése. Voltaképpen az "ateizmus" kifejezésnek nem is volna szabad léteznie. Senki sem definiálja magát "nem-asztrológusnak" vagy "nem-alkimistának". Szavunk sincs az olyan emberekre, akik kételkednek abban, hogy Elvis Presley még ma is élne, vagy hogy földönkívüliek hosszú, galaxisközi utazásokra vállalkoznak csak azért, hogy néhány farmert, meg a jószágait megijesszék. Az ateizmus nem több, mint olyan zaj, amelyet értelmes emberek igazolhatatlan vallásos nézetek hallatán szoktak kiadni.
Mit is mondtunk a látszatról? Igen, azt, hogy néha csal. De azért általában azt kapod, amit látsz.
A fajok külön teremtésének tézise közvetlenül csak a leszármazásnak mond ellent. De aki a leszármazást tagadja, annak - láncreakciószerűen - azt is tagadnia kell, hogy a Föld régi, hogy a fizikai kormeghatározási módszerek helyesek, hogy az atomfizika és az elektrodinamika, amelyek révén e műszerek működnek, érvényes.
Nem értem, hogy miért hívjuk vandalizmusnak, ha valami olyat rombolunk le, amit mi építettünk, ha azt, amikor olyasmit rombolunk le, amit a természet alkotott, haladásnak hívjuk.
A hit nagyon okos koncepció. A képzeletünk létrehozta Istent, a hitet pedig arra használjuk, hogy igazoljuk, miért nem látjuk őt sehol.
Facebook
Pinterest