Idézetek a felfogásról
Ha a szeretet (...) az erkölcsösség forrása, akkor mi jelentősége van egy istenség létének vagy nemlétének? Miért ne indíthatna az etikus életre a saját szeretetérzésünk? Egy isten létezése semmit nem ad a morális helyzetünkhöz, kivéve egy láthatatlan rendőrt, aki látja, mit teszünk (még magunkban és az éjszaka sötétjében is), valamint halálunk utáni fenyegetéseket rossz viselkedésünk esetére. Ezek a kiegészítések nemigen gazdagítják a morális életünket, minthogy az alátámasztás, amit kínálnak, félelemből és fenyegetésből áll, ami pont az, amitől, egyéb dolgok mellett, az erkölcsös élet meg kíván óvni bennünket.
Apáink Napóleonban csak azt az embert látták, aki vállrojttal tüntette ki őket, anyáink Bonapartéban csak azt az embert látták, aki elvette tőlük fiaikat.
Az intelligenciánkra vagyunk büszkék, hiszen ebben különbözünk az állatoktól. Érdekes módon mégis buzgóbban mérjük össze a képességeinket a különféle sportokban, pedig az állatok erősebbek, gyorsabbak és ügyesebbek, mint mi vagyunk.
Az én szememben minden palota a hivalkodás oktalan, ízléstelen, szörnyű megtestesülése. Ha felidézem magamban Versailles-t, a Kremlt, Postdamot, a Buckingham Palace-t és a többi hasonló mauzóleumot, történelmi érdekességük ellenére is az az érzésem, hogy pusztán az emberi nagyképűség emlékművei.
Többet érhet egy pillanatnyi bölcsesség, mint egy teljes élet tapasztalata.
Nagy különbség van aközött, hogy valaki tudja, mikor kell hallgatni, visszafogni magát és nem megsérteni másokat, és aközött, hogy erőltetett mosollyal úgy teszünk, mintha nevetnénk.
Csak az nem hibázik, aki túl sokat gondolkodik. Annál nagyobb hiba pedig nincs is.
Könnyű összekeverni a "hogy van" és a "hogy kellene" állapotát. Főleg, ha a "hogy van" kegyét élvezzük.
Csak két dologban hihetsz. Vagy abban, hogy a világon minden csoda, vagy abban, hogy semmi sem.
Ki leggonoszabb korban jött világra, az a gonoszt is jónak találja.
Mi a távolság? Jól tudom, ami igazán érinti az embert, az soha nem mérhető meg, nem számolható ki. A valódi távolságnak sincs köze a szemünkhöz: csak a lélek érezheti át. Értéke a nyelv értékében rejlik, mert a nyelv kapcsolja össze a dolgokat.
Gondoltál már arra, hogy a gumióvszer korunk üvegcippelője? Felhúzod, mielőtt megkezdődne a bál. Egész éjjel táncolsz egy ismeretlennel, aztán elhajítod a francba. Mármint az óvszert. Nem az ismeretlent.
A kutyák etológiai vizsgálata végső soron, ahogyan már korábban is sokszor állítottuk, saját magunk, az ember jobb megismerését is szolgálja.
Ha félig mindig arra figyelsz, hogy milyen a külsőd, akkor mindig csak félig figyelsz arra, amit épp csinálsz, és ezen esetleg az életed múlhat.
Aki nem vágyódik a gazdagságra, az gazdag; aki gazdag, de még több gazdagságra áhítozik, az szegény.
Facebook
Pinterest